Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

s azonkívül, hogy gyomorsavhiányomat remekül oltotta, semmi más hatást nem éreztem: alkoholt elfelejtettek belehamisítani. Nincs jobb, mint a homokkerti lőre. Meg a töltött káposzta is igen jó volt, meg a rántott hal és a rácsos kapu. Fiuk zongorázott remek magyar nótákat, lányuk verseit olvasta remek zavarral. Folyton alszom. Úgy irigylem ezt a Cunninghamot, neki már sikerült megőrülni. Mikor jutok én el oda? Mi újság a kertben? Van még hó? Erzsi ezt nem írja meg. Igaz, nem tudnál Erzsinek 100 P-t adni 15 után? Vett egy malacot. Legalább lesz gond. Most veszem észre, hogy tükör van velem szemben. Mielőtt megváltoztatom az ülést, elnézem ezt a gyűrött és fáradt öreget, mennyit nyög. Egy hét alatt másfél kilót fogytam, s nem tudom elképzelni, mitől. Hiába búvók én el Debrecen fekete fenekébe, ott is utolér a Végzet. Utálatos dolog egy ilyen folyton nyögő öreggel állandóan egy szobában lenni. Csak legalább írni tudnék. Fél órára lefeküdtem, s most az gondolom, nem kellene elküldeni ezt a darab levelet, hanem majd holnap újat írok, frisset, ragyogót. Mit csináljak? Mindenesetre csókollak benneteket. Legjobb volna, ha annyi fáradságot vehetnél, hogy ha felhívnád a Kelet Népét, s megmondanád, hogy vigyék el hozzád a Népfőiskola anyagát. Csók Zsiga 658. MÓRICZ ZSIGMOND - MÓRICZ ERZSÉBETNEK [Debrecen, 1942. márc. 9.] 1942. III. 9. d[él]előtt 11 óra Édes fiam, egyáltalán nem tudom, miért hívtál fel ma telefonon. Azt megmondani, hogy a malacért 40 P-t kérnek? A telefon hét pengő húszba került. Most a malacért már negyvenhét pengő húszat kell fizetni. Semmi hivatalos dolog nem volt sürgős. Nem is tudom, mi. Legfontosabb, hogy tévedtem a naptárban. Ezt nem kell telefonon jelenteni. Szentjóbi nem jött meg. Talán nem tudott végezni, talán másfelé ment vissza, talán nem szállott ki. Mindent megírtam, ami erre vonatkozik, de csütörtökig háromszor el lehetett volna levélben is intézni. Még eddig minden telefonod fölösleges volt, mind ugyanolyan jól el lehetett volna [intézni] levéllel is, kivéve,hogy hallottuk egymás hangját. Ha ez megéri? Arról nem írsz, hogy van-e valami hirdetés? Azonfelül a telefon itt a legnagyobb nyilvánosság előtt folyik. Harminc embe[r] hallgatta, amit kiabáltam. Nincs zárt fülke. Már nekem nem kellett volna itt lennem, régen a múzeumban volna a helyem, de ezt a szaros Szentjóbit vártam. Bánom is én, mi van a lappal. Van elég kézirat. Vagy 16 oldal vagy 20. Ez sem tőlem függ. Már ennek a számnak a kifizetésére nem lesz pénz, énrám csak az tartozik, hogy ezt a saját zsebemből kell kifizetni.