Tasi József szerk.: Móricz Zsigmond a Kelet Népe szerkesztője. Levelek I. (Budapest, 1988)

202. MÓRICZ ZSIGMOND - ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI RT.-NAK [Budapest, 1940. jún. 21.] Athenaeum Rt. tekintés Igazgatóságának Budapest Van szerencsém t. kérni a tek. Igazgatóságot, hogy Árvácska című új regényemre vonatkozólag méltóztassék nyilatkozni, kívánja-e a kiadását végrehajtani, vagy esetleg átengedni szíves volna-e nekem, amely esetben én a Magvető formájában hoznám ki egypengős árban, tízezer példányban. Mielőbbi szíves választ kérve, a regényt a mellékelt Kelet Népe-kötetben bocsátom betekintésre. Maradok kiváló tisztelettel kész híve Budapest, 1940. VI. 21. 203. MÁLYUSZ ELEMÉR - MÓRICZ ZSIGMONDNAK [Budapest, Mátrafüred, 1940. jún. 23.] Budapest-Mátrafüred, 1940. június 23. Mélyen tisztelt Szerkesztő Uram! Kedves Bátyám! Bocsásd meg, hogy megkésve válaszolok megtisztelő leveledre, azonban tovább kellett keresgélnem, mint kezdetben gondoltam. A Szt. István fele pannonhalmi oklevélnek van jó fordítása, mégpedig a múlt század egyik legnagyobb magyar törté[n]etírójától: Horváth Mihálytól. Dyen című munkájában: A. kereszténység első százada Magyarországon. Budapest, 1878. 192—194. 1. Ebben azonban, ha ió! emlékszem, nemigen vannak magyar szavak. Annál több van — köztük a „Fehérvárra reá menő hadi útra reá" — a tihanyi alapítólevélben I. Endrétől 1055-ből. Sajnos, nem tudtam megállapítani, hogy ennek van-e magyar fordítása. Úgy látszik, mintha nem volna. Magyar szavait azonban Szamota István behatóan megtárgyalta s általában az egész oklevelet mint magyar nyelvemléket éppen ilyenforma című tanulmányában, 1895-ben. Ez megtalálható a Nyelvtudományi Közlemények (akadémiai folyóirat) <említett> évi kötetében. Nagyon köszönöm megtisztelő felhívásodat, hogy írjak az Árpád-kori magyar szavakról. Igazán sajnálom, hogy nem tehetek eleget óhajodnak, azonban most régebbi kötelezettségeimnek kell eleget tennem. Ajánlhatnék azonban magam helyett egy kitű[nő] fiatalembert, aki nálamnál jobban ismeri a problémát. Ez dr. Istványi Géza országos levéltári segédőr. A doktori disszertációjának tárgya éppen a magyar írásbeliség kezdete volt, s azt vizsgálta — nagyon szép eredménnyel —, hogy a hivatalos ira-