Cséve Anna szerk.: Babits Mihály kéziratai és levelezése (katalógus) I. (Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusa 3. Budapest, 1993)

Útmutató a katalógus használatához (Kelevéz Ágnes — Láng József)

alapvető munkáira, továbbá Gál István és Téglás János szövegkiadásaira, az általuk összeállított kötetekre és azok jegyzetapparátusára. Munkánkat nagyban segítette az, hogy időközben megkezdődött a Babits-versek és Babits levelezésének kritikai kiadása, s ütemesen készült a tudományos igényű Babits-bibliográfia Stauder Mária és Varga Katalin szerkesztésében, valamint Róna Judit és Ruttkay Helga munkája nyomán a Babits életrajzi kronológia. E munkálatok időközi eredményeit folyamatosan hasznosítottuk a magunk munkájában. Miként a fentiekben jeleztük, katalógusunknak nem feladata, hogy az új vagy a régi adatokhoz indoklást fűzzön, csupán feltünteti azokat: a kritikai kiadás jegyzetapparátusa, az életrajzi kronológia forrásmegjelölése adja majd magyarázatukat vagy vitatja állításukat. Katalógusunkban csak azokban az esetekben szerepel a tételeknél rövid magyarázat, ha ennek hiánya a felhasználhatóság és a megértés rovására ment volna, vagy ha a textológiai anyag meghatározásához nem autográf forrást is fel kellett használni, illetve ha a kézirat egy konkrét eseményhez kapcsolódott, s az erről való rövid magyarázat nélkül érthetetlen lenne a leírás. Az első közlések helyét csak akkor adtuk meg, ha az filológiailag indokolt volt, például címeltérés esetében, vagy ha más, téves lelőhely szerepelt az előző publikációban. Kivétel a Levelezés, melynek kapcsán igyekeztünk minden teljes szövegközlés lelőhelyét megadni. A források rövidítésének jegyzéke a jelen előszó után található. A katalógusszerű leírás módszerén, hasonlóan e sorozat más köteteihez, meghatározott esetekben túlléptünk. Pontosan közöltük az ajánlások szövegeit, valamint azokat a filológiailag forrásértékű feljegyzéseket, melyek a kéziratok vagy levelek szövegei mellett találhatók. Eltérően viszont a József Attila katalógustól, a teljes feljegyzésanyag szövegszerű közléséről le kellett mondanunk, mert ez e gazdag hagyaték esetében szétfeszítette volna kötetünk kereteit. Idegen kéz rájegyzéséinél is hasonlóan jártunk el, például a szerkesztői utasítások betűtípusra vonatkozó részeit összefoglalóan írtuk le, viszont a keletkezéstörténet szempontjából fontos szövegeket betűhíven közöltük. Török Sophie magyarázó jegyzeteit mindig közöljük, még akkor is, ha azok hibásak. Az utóbbi esetben jelezzük a magyarázatok téves voltát. A levelezés leírása során figyelmen kívül hagytuk a Baumgarten Alapítványnak és a Nyugatnak címzett leveleket, ezeket csak akkor regisztráljuk, ha személyesen Babitsnak szólnak. Nem tekintettük levélnek a meghívókat, levélkártyákat és azokat a nyomtatványokat, amelyeken nem volt kézírás. A katalógusban szereplő tételek — két fejezetet kivéve — műfaji, azon belül ábécé rendben követik egymást. A Levelezés leírásán belül elkülönítettük a Babits Mihály által írt s a neki címzett leveleket. A leírások besorolása e részekben is az ábécé rendet követi, ám ha egy személyhez több levél szól, vagy egy levélíró több levelet intézett Babitshoz, ezek leírásait időrendbe raktuk. Az ábécé rend tekintetében az ajánlások és a dokumentumok leírásainak besorolásakor tettünk kivételt. Az ajánlások esetében az alapvető rendező elv az ajánlásokat őrző kötetek megjelenésének időrendje volt, de ezen belül ismét csak az ábécé rend érvényesül. Pl. a Herceg, hátha megjön a tél is című kötet különböző példányaiba írt ajánlások leírásai a címzettek nevének betűrendjében követik egymást. Teljes és szigorú időrendben állnak viszont a Babitscsal kapcsolatos dokumentumok leírásai. Mindebből nyilvánvaló, hogy katalógusunk szerkezete, a sorozat koncepciójának megfelelően, alapvetően miíközpontú, tehát nem a kézirattári vagy provenienciális egységeket