Andor Csaba - Leblancné Kelemen Mária szerk.: Madách Imre kéziratai és levelezése (Katalógus) (Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusa 2. Budapest, 1992)

Bevezetés

zet megírására. Végül a Nógrádi képcsarnoknál az országgyűlési követekről döntő megyei közgyűlés, ill. Vay Miklós Balassagyarmatra való érkezése (neki ajánlották a szerzők a versgyűjteményt) jelenti azt a két időpontot, amelyek közé a gyűjtemény keletkezését tehetjük. Érdekes módon a verstöredékeket általában későbbieknek feltételezhetjük, mint magukat a teljes verskéziratokat. Madách ugyanis (mint már más vonatkozásban volt róla szó) a kész művek forrásait, részleteit általában megsemmisítette. Előfordult azonban, hogy nem készült el az új változattal. Sőt, a verseknél általában akkor sem tudta a korábbi változatot megsemmisíteni, ha elkészült az új változattal. A folyamatosan teleírt fóliókon utólag már csak jelezni lehetett, hogy a vers újabb változattal helyettesítendő a majdani kiadásban. Madách saját verseitől különválasztva közöljük az általa lejegyzett, de másoktól származó versek adatait, végül pedig azon Madách-versekét, amelyek mások lejegyzésében maradtak fenn. Utóbbiakban általában előfordulnak Madách sajátkezű javításai,/! szegény dal c. vers azonban teljes egészében idegen kéz lejegyzése; a katalógusba való felvételét az indokolja, hogy autográf változata nem ismert, s valamennyi publikációja ezt a (korabeli) másolatot közli. A második fejezet a versíró füzeteket és tartalomjegyzékeket regisztrálja. A füzetek leírását - jóllehet az azokban előforduló versek hiánytalanul megtalálhatók az első fejezetben - részben az áttekinthetőség indokolta, részben pedig az, hogy a füzetek olyan sajátosságokkal (pl. címoldal) rendelkeznek, amelyeknek leírása az egyes verskéziratok leírásából értelemszerűen hiányzik. Itt kaptak helyet a tartalomjegyzékek is, amelyeknek részben eltérő verscsoportosításai, más információkkal együtt, a későbbiekben elősegíthetik a versekkel kapcsolatos filológiai kérdéseknek a mainál megnyugtatóbb tisztázását. A harmadik - meglehetősen heterogén - fejezet a prózai írásoké. Itt kaptak helyet a többi között Madách Imre beszédei is. Valószínűleg igen sok prózai írás kézirata elveszett, hiszen pl. a Madách életében megjelent cikkek közül is soknak hiányzik a kézirata. A csak utalásból vagy közvetett forrásból ismert kéziratokat itt is (akárcsak a többi fejezetben) csak abban az esetben vettük fel, ha legalább a mű címe ismert. Ugyanakkor nem szerepelnek a fejezetben Madách Imre azon művei (elsősorban korabeli újságcikkekről van szó), amelyeknek kéziratos forrásáról egyáltalán nincsenek adataink. A negyedik fejezetben, a színművek között kaptak helyet a töredékben maradt drámák is. Ugyanakkor a harmadik és negyedik fejezetből kihagytuk azokat a papírszeletekre írt gondolatokat, amelyek pedig sok esetben egyértelműen elbeszélésekhez vagy drámákhoz köthetők; ezek leírásai sok más jegyzettel együtt a hetedik fejezetben kaptak helyet. Ugyancsak nem szerepelnek a harmadik és negyedik fejezetben a pályaműként benyújtott nem autográf kéziratok sem. Ezek a következők: Művészeti értekezés (benyújtva a Kisfaludy Társaság „Széptani feladás"-ára 1842-ben), Csák végnapjai (benyújtva a Magyar Tudományos Akadémia pályázatára 1843. márc. 19. előtt), Férfi és nő (benyújtva a Magyar Tudományos Akadémia pályázatára 1843. márc. 18. előtt), Mózes (benyújtva a Magyar Tudományos Akadémia pályázatára 1861-ben). Mint már volt róla szó, ezek közül a Férfi és nő az OSzK