Andor Csaba - Leblancné Kelemen Mária szerk.: Madách Imre kéziratai és levelezése (Katalógus) (Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusa 2. Budapest, 1992)

Bevezetés

Kézirattárában található, a többi nem autográf kézirat az MTA Kézirattárának tulajdona. Az ötödik fejezetben előbb a Madách Imre által írt, majd a neki szóló levelek leírásait adjuk. A kimondottan hivatalos levelek a nyolcadik fejezetbe, a dokumentumok közé kerültek, meg kell azonban jegyeznünk, hogy a magánlevelezés és a hivatalos levelezés szétválasztása néhány határesetben bizonyára vitatható. Vannak azonban más jellegű esetek is, amelyek magyarázatra szorulnak. így pl. Madách Imrének két gyermekkori francia nyelvű üdvözlete (550. sz. és 552. sz.), amelyeket jobb híján a levelek közé soroltunk, jóllehet az OSzK Kézirattára az Analekták között tartja számon azokat. Ugyanígy vitatható két neki szóló névnapi üdvözlet besorolása is (723. sz. és 725. sz.). Egy levélfogalmazvány esetében sem a feladó, sem a címzett nem Madách Imre; jobb híján ezt is a Madách Imre által írt levelek közé soroltuk (594. sz.). A levelet id. Madách Imréné írta Majthényi Antalnak birtokügyekkel kapcsolatban; a levél javításai azonban Madách Imrétől származnak. Szintén vitatható annak a „Hirlelö" c. meghívónak a besorolása a levelek közé, amelyet Veres Gyulának küldött el Madách (648. sz.). Végül egy esetben a levél aláírása ad okot kételyre: a levélíró Károlynak s a címzett bátyjának nevezi magát a levél végén (710. sz.); Madách Imrének azonban az öccsét hívták így! Mindezeket a más-más okból vitatható besorolású írásokat jobb híján a levelek közé soroltuk. Ugyanakkor Madách Imre egy angol nyelvű (!) fogalmazványát nem soroltuk a levelek közé. Aláírást ugyan tartalmaz, megszólítást azonban nem, s mivel egy könyv kötéstáblájának belső oldalára íródott, így funkcióját tekintve nyelvgyakorlat éppúgy lehetett, mint valakinek szóló (a könyvvel együtt küldött) „levél" (997. szám). A levelek keltezését a mai helyesírás szerint, egységesen adtuk meg. A hatodik fejezet az ismert Madách-dcdikációkat tartalmazza, majd a hetedik fejezetben közöljük Madách Imre feljegyzéseinek leírásait és - sorozatunk elveinek megfelelően - a feljegyzések szövegeit. A feljegyzések tematikus csoportosításánál jobb híján meghagytuk azt a rendszert, amelyben az OSzK Kézirattárában őrzik azokat, jóllehet az egyes tételek között tematikai keveredés figyelhető meg. Ugyancsak itt közöljük a Letéti Könyvtár bejegyzéseit, amelynek jelenlegi számozása eltér Szűcsi számozásától (Szüdi József: Madách Imre könyvtára. Magyar Könyvszemle 1915. 5-28. old.), éppen ezért az utóbbit is megadjuk. A feljegyzéseknél - melyeknek szövegeit természetcsen betűhíven közöljük - nem törekedtünk a szöveg tipográfiai-tördelési reprodukálására. Ugyanakkor több helyen is előfordult, hogy Madách egy vagy több feljegyzés után a fólió jobb szélére írt olyan utalást, amelynek tárgya maga a feljegyzés volt. Ezeket a katalógus is jobbra igazítva közli. Ez az esetek egyik felében a szerző vagy forrás megjelölését jelentette, másik felében azt, hogy Madách melyik művében kívánta felhasználni a gondolatot. Mivel az utalások néhány esetben egyáltalán nem triviálisak (pl. Ph. 1. [=PhiIosphiai levelek]; ilyen címen sohasem publikált gondolatok), ezért az áttekinthetőség kedvéért e Madách által is jobbra igazított utalásokat mi is jobbra igazítottuk. Katalógusunk nyolcadik fejezete olyan, típusában az eddig említettektől több szempontból élesen elütő, túlnyomó többségében levéltári jellegű forrásegyüttest regisztrál, amely számos fontos információt őriz Madách életére, közéleti tevékeny-