Vizkeley András szerk.: „Világ világa, virágnak virága…”. Ómagyar Mária–siralom (Kézirattár, Budapest, 1986)

Vizkelety András: „VILÁG VILÁGA, VIRÁGNAK VIRÁGA..." [ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM] - Miért és hogyan került a kódexbe a Mária-siralom és a Planctus?

adatot a Mária-siralom keletkezésének vagy leírásának idejéről és helyéről, mint ahogyan egyetlen dátum vagy hely megjelölés sem szerepel a kódexben. 4. Nem nyújt arra vonatkozó információt vagy utalást sem, hogy milyen céllal írhatták be a kódexbe a verseket, és milyen alkalomból használták azokat. A kutatás jelenlegi állása szerint a XII. század végén keletkezett latin vers funkcionális továbbélése nagyon sokrétű volt. A XIII. század második felében még a liturgiában is megtarthatta eredeti szekvenciaszerepét és helyét, de már szerepelt áhítatot felkeltő olvasmányként, elmondott szövegként is. Ha az ún. Rajnai Mária-siralom datálása helyes, úgy a Planctus első, ugyancsak erősen átdolgozott népnyelvi (német) változata már a XIII. század elején keletkezett, ami feltétlenül a szövegnek erre a pasztorációs vagy (és) magánájtatossági funkciójára utal. De a század első feléből való Carmina Burana Kódex - amelyben, mint fentebb szó volt róla, a versnek két szövegváltozata is fellelhető - az egyik helyen a Plancíws-ra már egy passiójáték betétjeként hivatkozik. Talán a Planctus összes ránk maradt népnyelvi változatának összegyűjtéséből és vizsgálatából levonhatnánk valami egyértelműbb következtetést. A fenti kérdésekre adandó válaszok tehát, amelyeket egy modern vers kapcsán az irodalomtörténész többnyire a verssel együtt kézhez kap, az Ómagyar Máriasiralom esetében kutatási feladatot jelentettek, és - jóllehet a Leuveni Kódexet érintő tanulmányok mintegy kilencven százaléka versünkkel foglalkozott — nagyrészt még ma is azt jelentenek. Fontos ezt mindjárt itt leszögeznünk, hogy olvasóink mérsékeltebb várakozással fogadják az alább közlésre kerülő szerény részeredményeket.