Vizkeley András szerk.: „Világ világa, virágnak virága…”. Ómagyar Mária–siralom (Kézirattár, Budapest, 1986)

Vizkelety András: „VILÁG VILÁGA, VIRÁGNAK VIRÁGA..." [ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM] - A Planctus szerzője és műfaja

[ll/a.] A gyilkost (Barabást) szabadon engeded, Jézust halálra adod. (Ha) rosszul viseled a békét, jönni fog a zendülés (felfordulás). [ll/b.] Majd látni fogod, ha megtanított az éhség, a mészárlás és a dögvész csapása, hogy meghalt számodra Jézus, és él Barabás. [12/a.] Vak nemzetség, siratnivaló nemzetség, tarts bűnbánatot, amíg (jóindulattal) hajlik feléd Jézus a bocsánatra. [12/b.] Az általad fakasztott forrás árja váljék előnyödre (üdvödre), amely minden szomjat csillapít, minden bűnt elmos. [13/a.] Sírjatok, Sión leányai, [13/b.] Omoljatok karjaiba, akik méltónak bizonyultatok ilyen kegyelemre! míg a kereszten függ. Ifjú (jegyesetek) szenvedése Kölcsönös ölelésre az ő számára gyönyörűség készen áll az őt szeretőknek a tőletek elszenvedett sérelemért. kitárt karjaival. [14.] Csak annak örülök, hogy értetek szenvedek. Kérlek, viszonozzátok, az anya fájdalmát gyászoljátok! A Planctus szerzője és műfaja A latin vers szerzője a himnológiai kutatás (Philippe Delhaye) 1951-ben rögzített álláspontja szerint Gotfrid (Geoffroi), a párizsi Szent Viktorról elnevezett ágostonos kanonokrendi apátság subpriorja (helyettes házfőnöke) volt, aki 1125 és 1130 között született, és 1194 körül halt meg. A korábbi irodalom tévesen Gotfrid (Geoffroi) de Breteuilnek tulajdonította a szerzőséget, s ez a nézet 1982-ig tartotta magát a magyar nyelvű publikációkban. Mielőtt a magyar vers tagolásához és értelmezéséhez hozzáfog-