Kerényi Ferenc: Madách Imre: „…írtam egy költeményt…” (Kézirattár, Budapest, 1983)

EGY NEHÉZ ÉVTIZED MADÁCH IMRE ÉLETÉBŐL (1849-1859) - „Dűl, dűl az ősi ház fejünk felett..."

íítsi Gazda című szakfolyóirat levelezési rovatának vezetője példaként állítható, publikálható adatokat kért tőle „jelesen vezetett" gazdaságáról. (A költő válaszáról nem tudunk.) Már a Tragédia munkálatai idején, 1859-ben lett Madách a Nógrád megyei Gazdasági Egyesület alapító, majd választmányi tagja. Ez az inkább közéleti, mint mezőgazdászati jelentőségű társulatalapítás annyiban hathatott Madáchra, hogy 1859-től megtervezte az egyes birtokrészek, köztük a juhtartás számára legfontosabb puszták (Bikócz, Háj, Dubrava) hétéves vetésforgóját, a megvalósítását azonban már nem érhette meg. Madách Imre sztregovai (a csesztvei esztendőkhöz képest nagyrészt új) baráti körének tagjai hasonló gondokkal küszködtek, hasonló körülmények között éltek. Jelesebb napjaikat, éppúgy, mint költőnk, látogatásoknak, névnapoknak, báloknak, vadászatoknak, kilovaglásoknak köszönhették. Fel-felemlegetett szállóigéik, sokszor mesélt anekdotáik, tehát világuk egész kisszerű „mitológiája" vaskos mondásokból, kevés humorú tréA BARÁTI KÖR EGYIK CSÍNYTEVÉSE MADÁCH RAJZÁN : SRÉTER MIKLÓS (balról) ÉS MATOLCSY GYÖRGY BORRAL ITATJÁK ITÉ NINÁT A DUBRAVAI MAJÁLISON (i860)