Kerényi Ferenc: Madách Imre: „…írtam egy költeményt…” (Kézirattár, Budapest, 1983)

EGY NEHÉZ ÉVTIZED MADÁCH IMRE ÉLETÉBŐL (1849-1859) - „Dűl, dűl az ősi ház fejünk felett..."

íítsi Gazda című szakfolyóirat levelezési rovatának vezetője pél­daként állítható, publikálható adatokat kért tőle „jelesen veze­tett" gazdaságáról. (A költő válaszáról nem tudunk.) Már a Tragédia munkálatai idején, 1859-ben lett Madách a Nógrád me­gyei Gazdasági Egyesület alapító, majd választmányi tagja. Ez az inkább közéleti, mint mezőgazdászati jelentőségű társulat­alapítás annyiban hathatott Madáchra, hogy 1859-től megter­vezte az egyes birtokrészek, köztük a juhtartás számára legfonto­sabb puszták (Bikócz, Háj, Dubrava) hétéves vetésforgóját, a megvalósítását azonban már nem érhette meg. Madách Imre sztregovai (a csesztvei esztendőkhöz képest nagyrészt új) baráti körének tagjai hasonló gondokkal küszköd­tek, hasonló körülmények között éltek. Jelesebb napjaikat, épp­úgy, mint költőnk, látogatásoknak, névnapoknak, báloknak, va­dászatoknak, kilovaglásoknak köszönhették. Fel-felemlegetett szállóigéik, sokszor mesélt anekdotáik, tehát világuk egész kis­szerű „mitológiája" vaskos mondásokból, kevés humorú tré­A BARÁTI KÖR EGYIK CSÍNYTEVÉSE MADÁCH RAJZÁN : SRÉTER MIKLÓS (balról) ÉS MATOLCSY GYÖRGY BORRAL ITATJÁK ITÉ NINÁT A DUBRAVAI MAJÁLISON (i860)

Next

/
Oldalképek
Tartalom