Kerényi Ferenc: Madách Imre: „…írtam egy költeményt…” (Kézirattár, Budapest, 1983)

EGY MADÁCH-KÉZIRATLAP ÚTJA

EGY MADÁCH-KÉZIRATLAP ÚTJA 1982 tavaszán a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára - Vasberényi Géza dunavecsei kéziratgyűjtő hagyatékából - egy egylapos, két oldalán írott, 20 X 18 cm méretű Madách-kéziratot vásárolt meg. (Jelzete: V-an ) A szóban forgó kéziratlap elszakadt Madách Imre írói hagyatékának zömétől, amely 1913-ban került nemzeti bibliotékánk, az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. Az első Madáchösszkiadás (1880) -sajtó alá rendezője, Gyulai Pál még a család által őrzött hagyaték részeként ismerte, utalt is rá mint Az ember tragédiája első vázlatára, bár nem közölte. (Ugyanígy nevezi egyébként a Magyar Irodalmi Lexikon is: II. köt. Bp. 1965. 71.1.) A költő fia, a literátus hajlamú Madách Aladár (1848-1908) valamikor 1880 és 1908 között - a lapot egyik barátjának, Palágyi Lajosnak ajándékozta emlékül, s így annak hollétére jó időre homály borult. Ezért nem vehette figyelembe Tolnai Vilmos sem, amikor 1923-ra, a költő születési centenáriumára készülve először adta ki szövegkritikai igénnyel a Tragédiá-t. Két évvel később azonban Tolnai mégis közölhette az Irodalomtörténeti Közlemények-ben: ekkor derült ki, hogy Palágyitól 1921-ben Szász Andor ügyvéd és könyvgyűjtő vásárolta meg. A kéziratlap szövegét Tolnai Vilmos 1925-ös közlése nyomán tette újra közzé Halász Gábor 1942. évi összkiadásában. Minthogy ez az edíció szó szerint követte (hibás olvasataival együtt) Tolnait, nagyon valószínű, hogy Halász nem is látta magát a kéziratot, amely egyébként 1943-ban Szász Andor hagyatékából az azt 1981-ben bekövetkezett haláláig őrző Vasberényi Géza birtokába került. A kézirat útját követve könnyen megértjük, hogy a Madáchszakirodalomban lapunkat, rajta a Tragédia megírásának időpontjaival (1859. február 17. — i860, március26.), gyakran össze-