Tverdota György: József Attila. Költőnk és kora (Kézirattár, Budapest, 1980)

Tverdota György: »MINDENSÉG A SEMMISÉGBE ...« (Kísérlet a „Költőnk és Kora" elemzésére) - „Attila, miért nem írsz már egy verset?"

Felkai Béláné, József Attila ápolónője, a költő betegsége első időszakában mellette, Felkai Béláné. (Kritika, 1974/8. 8. 1.) „Verseit többé nem tekintette ellenszolgáltatásnak; az a meggyőződés alakult ki benne, ho gy semmit sem érnek. Értelmében nem bízott már, világos kor­szakaiban sem" - tehetjük hozzá Déry Tibor szavaival. (Szép Szó, 1938. 21. sz. 45. 1.) Barátai, orvosai, megrendelői annál inkább sürgették, követelték, hogy írjon. A kéziratkérésnek több indítéka is volt. Elsősorban - az adott helyzetben rendkívül fontos - baráti gondoskodás fejeződött ki benne, hogy a kóros önbizalomhiányban szenvedő költő érezze: fontos számukra, számítanak rá. A barátok, az orvosok az írást „munkaterápiás" eszköznek tekintették. S végül a Szép Szónak szük­sége volt versekre, József Attila verseire. A kéziratok legmakacsabb sürgetője Ignotus Pál volt. Felkai Béláné szerint így beszélt a költőhöz: „»Attila, miért nem írsz már egy verset? Nincs témád? Hát itt, a szanatóriumban nem találsz témát?« Ezt hal­lottam. De Attila nem szólt semmit, nem mondta, jó, majd fogok vagy hogy próbálok, semmi. Az hallgatott, hallgatott, nem lehetett abba lelket verni.. ." Kolléganője szavait Horváth Vincéné is megerősíti: „Ignotus Pál engem kért meg, hogy kapacitáljam arra, hogy írjon neki cikket. De nem volt hajlandó, bármennyire kérleltem... benn voltam, amikor Ignotus állandóan arra kérte, hogy alkosson. Egyéb témája nem volt: »Alkoss, Attila, alkoss, ez fog téged meggyógyítani./' (Kritika, 1974/8. 3., 8. 1.) Valóban, Ignotus Pál még Szárszóra írott leveleiben is folyton munkára serkentette a költőt: „Nagyon fontos volna, hogy.. . kap­junk Tőled kéziratot, akár verset, akár prózát, de főképp verset. Törődöl-e az utolsó pillanatban lerendelt két verseddel? és tudsz-e valamit küldeni Cserépfalvinak? De a legfontosabb, hogy a Szép Szó­nak küldj ... ha írsz, máris hasznodat vesszük. Aludjál, sétálj, ol­vass és írj." (József Attila Válogatott levelezése. Akadémiai K. 1976. 377- 1 ) A sürgetések sorába tartozik Németh Andor fentebb idézett cikke, de érdemes idéznünk Déry Tibor ide vonatkozó sorait is: „S mert az élők könyörtelenek, egy héttel halála előtt levélbe fogtam s arról írtam neki Szárszóra, hogy versei kitűnőek s hogy dolgozzék... A levelet nem fejeztem be, itt fekszik előttem, most széttépem." (Szép Szó, 1938. 21. sz. 45. 1.) József Etának címzett levélbeli orvosi utasításában dr. Bak Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom