Nagy Péter: Móricz Zsigmond: O mors, bonum est judicium tuum (Kézirattár, Budapest, 1979)

MÓRICZ ZSIGMOND OLASZORSZÁGBAN 1925, 1926 - Levelek Simonyi Máriához, 1925. április-június

Ez illik is hozzá, mert költő. Van egy kis könyve, amibe bele van írva összegyűjtött összes verse, négyéves kora óta. Különben most szenzációs elhatározásra jutott: levágatta szép hosszú sima haját, s bubifrizurát visel. . . Tegnap egy remek szót csinált. Lili hintáztatta őt, s meg volt hatva ettől az önfeláldozástól. Azonban kiderült, hogy Lili a saját kedvéért lökte, hogy fel-fclkapaszkodjon hozzá, erre ő kijelentette, hogy: ,,Lili szabad óráiban önz. . El is ragozta: én önzők, te önzöl, ő önz. . . Nagyon jó, s be fogom vezetni. Most aztán jön Lilike, akire ez a szó a legnagyobb mértékben jellemző. Ez egy temperamentumos kis ördög. Kedves, hízelgő, utánzó macska. Rögtön észrevéteti magát mindenkivel, s pláne a hímnemmel. Képes órákig szórakoztatni bármi társaságot adomákkal s ismerősök utánzásával. Mozdulatokat oly jellemzően elles s leutánoz, hogy az ember majd meghasad a nevetéstől. S hiú és kacér és lusta és kedves és komolytalan és mindig tizenkét gavallérja van. Ma még jó gyerek, mert kicsi. Jó kézben jó lesz, ha nagy lesz is. . . Kedves: fogja szeretni őket? MÓRICZ ZSIGMOND LÁNYAI [925-BEN: VIRÁG, LILI, GYÖNGYI. SZÉKELY ALADÁR FELVÉTELE