Barta András: Krúdy Gyula: Szent Terézia utcái (Kézirattár, Budapest, 1978)

BARTA ANDRÁS A SZENT TERÉZIA UTCÁI-RÓL

vasókat szereztek." Az író pályafordulata, a „beérkezés", amelyre Krúdynak majdnem húsz esztendeig kellett várnia, nagyjából egybeesik a publicista Krúdy indulásával, hírlapírói munkássága nekilendülésével. A Szindbád-novellák 1911-ben jelentek meg (az önálló írói témavilág, hangvétel és stílus kialakulása pedig még előbbre, 19061908-ra tehető), az áttörést, az igazi sikert azonban A vörös postakocsi hozta meg, amely 1913-ban egy év alatt három kiadásban látott napvilágot. Ekkor figyelt fel a közönség Krúdy korábbi regényeire, elbeszéléseire, köztük a Szindbád ifjúsága és a Szindbád utazásai novellasorozatára. És ekkor, 1914. március 22-én jelent meg a Pesti levelek első darabja: a cikkel egy tíz esztendeig élő - 1918-ban, 1919-ben csak néhány hónapra megszakított - tárcasorozat indult útjára. Pedig - mint a korszak írói általában - Krúdy is újságíróként lépett az írói pályára, méghozzá rendkívül korán. A tizenhatodik életévét sem töltötte be, amikor Gáspár Imre, az akkoriban radikális elveket valló, sőt a munkásmozgalommal is kapcsolatban álló szerkesztő (a nyolcvanas évek irodalmi ellenzékének egyik szervezője) meghívta lapja, a Debreczeni Ellenőr munkatársi gárdájába. A fiatal Krúdy mintegy félszáz napi politikai, társadalmi kérdésekkel foglalkozó cikket, könyv- és színházkritikái adott közre a következő években, itt és más vidéki lapokban - például az Orsova 1894-cs évfolyamában -, majd főképp 1896-tól, vagyis attól kezdve, hogy a millenniumi ünnepségekre Pestre érkezett és véglegesen fővárosi lakossá vált - budapesti lapokban. A pályakezdő korai cikkeit csak másfél évtizeddel később követi, inkább már a Pesti levelek előzményeként, egy sorozatnyi színes tárca. Mindez azonban elenyésző mennyiség, összevetve a hangját kereső író ezer elbeszélésével, tucatnyi regényével: csak szárnypróbálgatás az érett Krúdy húsz évig tartó, rendszeres közírói tevékenységéhez. Krúdy Gyula publicisztikai munkássága két egymástól mind tematikában, mind megformálásban elkülönülő vonulatra tagozódik. Az első jelen idejű, a második múlt idejű. Az első vonulat cikkeiben Krúdy napi eseményekhez fűz moralizáló vagy politikai kommentárt, a második vonulat a régi Magyarország és Pest alakjait, eseményeit felelevenítő emlékezés. A társadalmi kritika az első vonulatban közvetlen, a másodikban közvetett formát ölt. E mellé a két cikktípus mellé sorakozva, számos kisebb-nagyobb karcolat, színes írás, hírfej és néhány színház- és könyvkritika teszi teljessé Krúdy hírlapírói ocuvre-jét. I