Rigó László: Kossuth Lajos: Uram Barátom Képviselő Ur! (Kézirattár, Budapest, 1978)
KOSSUTH LAJOS LEVELE CSANÁDY SÁNDORHOZ (írta Rigó László) - Kossuth és a kiegyezés
jenek szuverén gazdája legyen, súlyos, jóvátehetetlen, veszélyekkel teli lépés. A kiegyezés körüli időkben szétesik a Kossuth-cmigráció : az emigránsok többsége hazatér, valamelyik párthoz csatlakozik, vagy visszavonul a közélettől, a külföldön maradók pedig felhagynak a politikával, beilleszkednek a befogadó ország mindennapi életébe. Kossuth az egyedüli kivétel: ő nem tér, nem is térhet haza, hisz ő a kiegyezést mint alaptörvényt és a reá épülő dualista rendszert teljes egészében tagadja, s mégis, turini magányából is tényezője marad a birodalmi és a magyar politikai életnek. Bár az 1867-es alku ténye, tartalma és létrejöttének körülményei, az európai és a hazai politikai helyzet kedvezőtlen alakulása, legjobb híveinek hazatérése és itthoni szereplése új meg új csalódást okoz neki, s személyes levelei is telve panasszal, keserűséggel, a kiábrándultság érzetével, Kossuth pillanatnyi szünet és megalkuvás nélkül harcol tovább a kiegyezéssel létrejött rend megdöntéséért még egy teljes negyedszázadig. Ez a meglepőnek, ellentmondásosnak tűnő jelenség Kossuth személyisége ismeretében nagyon is természetes. Kossuth elkötelezett, már-már megszállott államférfi. Világnézetéből, tanulmányaiból és tapasztalataiból fakadó meggyőződése, hogy Magyarországnak - előbb vagy utóbb önálló állammá kell lennie, éspedig az ő függetlenségi és demokratikus elvei alapján. Eletét és munkálkodását c nagy nemzeti, sőt egyetemes érdekű célra áldozza. Tevékenységét az elhivatottság érzése vezérli : a nemzet a teljes szabadság ritka, sorsszerű pillanatában kormányzójává emelte, s bárhogy is alakul a világ sora, meg kell felelnie a megbízatásnak; ha kell, a teljes függetlenség egyedüli harcosaként fog küzdeni, mert személye mérce és szimbólum is, élő figyelmeztetés és protestáció is. Az 1870-CS évek elején Kossuth eléggé világosan látja, hogy fő céljának eléréséhez - Magyarország teljes állami függetlenségének visszaszerzéséhez és a polgári átalakulás művének befejezéséhez - egyelőre hiányoznak a feltételek; Európában nincs forradalmi hullám, a monarchia megsemmisítésérc törő mozgalmak gyengék. A magyarországi baloldali, hazafias erők és önnön feladatát ezért a kitartó, erjesztő és felkészítő belpolitikai tevékenységben jelöli meg. A magyar politikai közvéleményhez, a 48-as Párthoz írott nyílt leveleit, a 48-as érzelmű politikusokhoz küldött sze-