A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
Bartók Béla Kassák Lajos
Szegeden és környékén irodalmi esteken és matinékon vállalt közreműködést. 9 1 1923-tól, spanyolországi tartózkodása alatt folytatta az 1910-es évek végén odahaza, föltehetően épp a Ma szegedi matinéján elkezdett misszióját: mint egy későbbi interjúban maga elmondja, koncertjein „főként Bartók és Kodály műveit ismertette." 9 2 Hazatérése után másfél évtizeddel a debreceni Városi Zeneiskola igazgatójaként Bartók életében közvetlenül is szerepet játszott. Bartók és Zathureczky Ede 1939. február 8-án az ő meghívására utaztak Debrecenbe, és adtak szonátaestet. 93 Arról, hogy 1945 után a szegedi Városi Zeneiskola igazgatójaként, a helyi színház karmestereként, majd 1950-ben Budapestre kerülve a Zeneművészeti Szakiskola igazgatójaként, 1954-től a Zeneművészeti Főiskola tanáraként mit tett Bartók műveinek megismertetéséért, nincs adatunk. Fiatalkori vállalását bizonyára folytatandónak tartotta. A szegedi Ma-matiné kiválóan összeállított zenei műsora az ő érdeme. Az első rész végén megszólaltatott két Debussy-zongoradarab akár utalás is lehet arra a Bartóktól származó fölismerésre, „hogy Debussy melódiájában is nagy szerepet játszanak bizonyos, a mi népzenénkkel azonos pentatonikus fordulatok." 9 4 Ugyanakkor impresszionista ihletésű művekként történeti előzményei voltak annak, ami a matiné végén elhangzott. Bárányi Bartók Tíz könnyű zongoradarab című sorozatából azt a két művet választotta ki, melyet a zeneszerző is korábbi és későbbi hangversenyein szívesen játszott, s előadóművészként egymáshoz kapcsolt. A Medvetánc erőteljesen groteszk karaktere összhangban állt azoknak a verseknek a hangvételével, melyeket a szegedi rendezvényen költőként Kassák, előadóművészként Simon Jolán - a meghívó szóhasználatával élve - „felolvasott", illetve „elszavalt". A szegedi Ma-matiné azért is fontos esemény volt, mert nyilvános fórumon elhangzott fejtegetés keretében először esett szó Bartók és a magyar aktivisták irodalma, képzőművészete közötti szellemi rokonságról. Juhász Gyula a műsort bevezetve külön kitért a Ma cselekvésre ösztönző, forradalmasító szándékú művészi törekvései, valamint Bartók merészen új és erőteljes zenéje közötti szoros kapcsolatra. A Ma útja és célja című nevezetes előadásában, melynek szövegét a Ma 1919. január 26-i számából idézhetjük, a következőket mondta: 9 5 „A Ma forradalom, de belülről is akar robbantani. Nem elég a kapitalista világ csődöt mondott gazdasági rendszerét összetörni, a burzsuá morál hazugságait életben és művészetben szét kell robbantani új gondolatok és vágyak és akaratok dinamitjával! És ebben a romboló és alkotó lelki forradalomban a Mának éppen úgy bajtársa és elvtársa Bartók Béla, akinek zenéjében a komoly lélek ősi borzongásai és a modern idegek új remegései ölelkeznek a teremtés lázában, mint Gergely Sándor, akinek plasztikájában a primitív formálás abszolút művészete egyesül a legvégső leegyszerűsítés legújabb eredményeivel, vagy Uitz Béla, aki morális egyszerűséggel a legmélyebb színharmóniákat adja." A rendezvényről megjelent sajtóhíradások tanúsága szerint Kassákék szegedi bemutatkozását a zeneszámok, közöttük Bartók Bárányi János által előadott művei mentették meg az udvariasan leplezett értetlenségbe, vagy ami még rosszabb, a nehezen fékentartott derültségbe fulladástól. 96 Voltak többen, akik a műsor zenei részét is idegenkedve fogadták. Kahána Mózes panaszolja, hogy az előadás végeztével hiába kereste a matinén megjelent katonatársait: „meglógtak, hogy ne kelljen nyilatkozniuk." 9 7 KARAKTEREK, HATÁSOK, ANALÓGIÁK A Juhász Gyula említette lelki közösségre, szándék-, magatartás-, útkeresés-analógiákra, a művekben föllelhető karakterek hasonlóságára, sőt azonosságára Bartók kompozícióiból, a Ma képzőművészeinek és íróinak alkotásaiból példák sorát lehet fölhozni. A Bartók-szakirodalom az Allegro barbaro-karakterű művek közé sorolja az erő és küzdelem téma- és hangulattípus meghatározó jelenléte alapján nemcsak az ismert zongoradarabot, hanem az 1910-es években komponált többi zenemű közül az 1. és 2. vonósnégyes, továbbá az opus 14 Zongoraszvit bizonyos tételeit is. 9 8 A Ma művészei által létrehozott Allegro barbaro-karakterű képzőművészeti alkotások sorából először Nemes Lampérth Józsefnek a magyar avantgárd mozgalom vezéréről, Kassákról 1917-ben készített tusfestményportréját érdemes megemlíteni, melyen, mint Szabó Júlia találóan írja, „a biztonság, erő, agresszivitás lobogásában, a kétkedés legkisebb szikrája nélkül jelenik meg a Ma szerkesztője." 9 9 Hasonló karakterű férfit láttat Moholy-Nagy László az 1919-ben készített Juhász Gyula-portrén. A magyar aktivizmus gazdag és erőteljes grafikai anyagából e karakter képzőművészeti megfelelőjének tekinthető Nemes Lampérth és Schadl János egy-egy férfi-hátaktja, Bortnyik Sándor Dinamikus kompozíciója, Vörös nap és Zászlóvivők című variációsorozata, Támadás - Küzdelem című linómetszete, Ruttkay György a Mában Rajz címen közölt, a szakirodalomban Ütközet címen számon tartott grafikája, Kernstok Károly Színes kréta és Üvegfestmény címmel megjelentetett két férfiakt-kompozíciója, Uitz Béla művei közül többek között a Kompozíció a Halászok témájára című akvarell, a Vörös katonák, előre! című tanácsköztársasági plakát, a Ma képzőművészeinek olajfestményanyagából mindenek előtt Bortnyik Sándor Kompozíció három alakkal és Kompozíció hat alakkal című képe. Az Allegro barbaro-karakterű művek közé sorolható Spangher Ferenc Kassákról készült, elszántságot, fékezhetetlen erőt sugárzó fejszobra. Ebbe a körbe tartozik a Ma versanyagából többek között Kassák Köszöntés 1917-re, Májusi tánc, Bennünk hánytorog a föld, Nyár-orchester, Komját Aladár A mozgás, Hajós Miklós Crescendo, Szélpál Árpád Tüntetés, Attak című költeménye. Jellegzetes téma- és hangulattípus megléte, a kompozíció egészét átható jelenléte alapján létezik Bartók több művében egy groteszk tánc karakter is. 10 0 Erre a legismertebb példa a Medvetánc című zongoradarab és A fából faragott királyfi zenéjéből a fabáb tánca. Míg az Allegro barbaro-karakter jelenlétét illetően bizonyíthatóság híján csupán zenei, képzőművészeti, irodalmi párhuzamokról lehet szólni, a groteszk tánc karakter Bortnyik több művében való jelenléte bizonyítható hatás következménye. Amit Bortnyik A fából faragott királyfi bemutatóján és későbbi előadásain látott, azt Bartók művére hivatkozással több festményében, grafikájában megörökítette. Bortnyik 1969ben rendezett nagy életmű-kiállításán még látható volt, ma már sajnos a lappangó művek közé tartozik A fából faragott királyfi című olajfestmény és A tánc című akvarell. Közgyűjteménybe került a Bartók táncjátékának címét viselő két linómetszet. Bortnyik agitatív célú linómetszeteinek szinte mindegyikén fölfedezhető a groteszk tánc képzetét keltő s ekképp Bartók zenéjére emlékeztető testtartás, mozdulat. A groteszk tánc karakter erőteljes jelenléte kapcsolja Bartók zenéjéhez Gergely Sándor Táncosnő című szobrát is, melyről Bartókot és a szegedi szobrászt az ottani Ma13
