A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
Bartók Béla Kassák Lajos
matinén elmondott beszédében egymás szövetségeseiként bemutató Juhász Gyula a következőket írta: „táncosnőiben annyi bátor lendület, annyi szilaj és szabad ritmus van, hogy majdnem szétpattantja a formákat." 10 1 Figyelemre méltó, hogy a zenetörténész Kárpáti János mennyire hasonlóan fogalmaz, amikor a Bartók-művek egy részében meghatározó módon jelen lévő tánckarakterről ír: „nagyjából ugyanebben az időben több más zeneszerző is ezt a felfokozott, a tánc, az indulatok, az ösztönök forgatagába szédülő, már-már extatikus hangvételt keresi." 10 2 A groteszk tánc karakter erőteljes jelenléte ismerhető fel Dömötör Gizellának a Mában Festmény címmel közölt művén is. Bartók Allegro barbaro- és groteszk tánc karakterű művei, műrészletei és a Ma képzőművészetének, irodalmának hasonló karakterű darabjai közötti kapcsolat, az alkotók közötti „bajtársi és elvtársi" viszony a Szabó Júlia által definiált „energiamítosz" kölcsönös jelenlétére is visszavezethető. Az energia és aktivitás közös iránya rokonítja Bartók és a maisták alkotásait. 10 3 A primitívhez, az ősihez való visszatérés gesztusa is egymáshoz kapcsol zeneműveket és képzőművészeti, irodalmi alkotásokat. Az utóbbiak közül György Mátyás Legény gajdol című költeményéről már esett szó. Juhász Gyula Gergely Sándor plasztikáinak jellemzésekor „a primitív formálás abszolút művészetét" és a „legvégsőbb leegyszerűsítés legújabb eredményeinek" alkalmazását méltatva a szobrász művei közül A tabu című szoborra gondolt. 10 4 A magyar aktivizmus mozgalmának a primitívhez, az ősihez való vonzódását vagy legalábbis ez irányú érdeklődését már A Tett 1916. évi internacionális számában közölt néger maszk jelezte. E vonzalom további bizonyítékának tekinthető, hogy Kassák a Má-ban Picasso néger plasztika ihlette Két nő című festményének reprodukcióját közölte. Összekapcsolta Bartók zenéjét és a maisták irodalmát, képzőművészetét „a lélek belső állapotainak közvetlen, átalakítatlan kifejezésére" való törekvés és ezzel kapcsolatban - ismét Kárpáti János megfogalmazásával élve 10 5 „a kifejezésbeli szabadság" és ennek függvényeként „a formai szabadság" elvéhez való ragaszkodás. Erre Bartók eddig már említett művei, továbbá A Tett és a Ma irodalmának, képzőművészetének háború okozta tragédiát, világmegváltoztató szándékot kifejező darabjai valamennyien példák lehetnének. Egymáshoz kapcsolta Bartók zenéjét és a Ma irodalmát, képzőművészetét, Kassák folyóirat-szerkesztői munkásságát az integritáseszmének a háborús közhangulat, a megmegújuló hivatalos támadások ellenére történő hirdetése. 10 6 Annak az elvnek népzene-gyűjtésben, alkotói, folyóirat-szerkesztői, előadóművészi gyakorlatban történő érvényesítése, hogy az egymás ellen uszított, harcterekre parancsolt népek nem ellenségei egymásnak, hanem - ősi és magas kultúrájuk erre cáfolhatatlan bizonyíték - a humánum jegyében, a jobb világ megteremtésére irányuló közös szándék alapján egy nagyobb közösség részei. A formarendszerek jellege alapján is vannak analógiák Bartók korabeli hangszeres művei és a Ma köréhez tartozó képzőművészek alkotásai között. A Zeneközlöny című szakfolyóiratban már 1913-ban cikk jelent meg arról, hogy „mind Bartók, mind Sztravinszkij zenéjében megtalálni a kubizmus minden zenei analógiáját: formulák, apró motívumok mint megannyi geometriai ábra, kapcsolódnak, ismétlődnek." 10 7 Részletes elemzéssel Bartók-művek és a Ma kiállításain szereplő festmények, grafikák sokaságát lehetne a fenti elv alapján egymáshoz kapcsolni, keresve egyúttal a választ arra is, a zene geometriája dinamikusabb-e, vagy a maista festményeké, grafikáké? BARTÓK A MAGYAR AKTIVISTÁKRÓL A világháború utolsó éveiben Bartók egyre közelebb került a magyar aktivistákhoz. Arra a kérdésre, hogyan vélekedett Bartók A Tett és a Ma művészi és politikai célkitűzéseiről, Kassák 1965-ben a már idézett magnetofonos beszélgetés során a következőképp válaszolt: 10 8 „Látta, hogy a két lap, A Tett és a Ma már nem tartozik az irodalmi tradíciók folytatójához. Nekem már akkor az volt a véleményem, hogy a mi generációnknak az irodalom ellen kell irodalmat csinálnia. Mert míg a Nyugat-generáció egy irodalomból nőtt ki, mi [...] a nyers életből, és untuk és helytelenítettük, hogy a költők századokra visszamenőleg átvették a formát, és nem tudtak tovább fejlődni. Nyilvánvalóan ez Bartóknak rokonszenves volt. Ugyanúgy rokonszenves volt a mi politikai és etikai állásfoglalásunk az államrendszerrel szemben. Például, hogy antimilitaristák voltunk, [...] erről sokat beszéltünk. Ő is [...] forradalmi ember volt. és, azt hiszem, én is az vagyok, de fegyvert fogni se ő nem akart, se én nem akartam." Maga Bartók 1917 augusztusában román barátjához, Bu§i{ia Jánoshoz írott levelében „az eljövendő magyar-román barátság" kilátásairól szólva a következőket írta: „Ez a barátság ugyan egyelőre - Apponyi áldásos működése következtében - késik, de majd eljön ennek is az ideje, ha a hosszúszakállú öregek kivesznek, és ha helyüket a mai fiatalság, a Világ, a Nyugat és - a Ma (!) emberei foglalják el." 10 9 A levél szövegében a Mára vonatkozó két különleges figyelemfelhívó jelzés - a gondolatjel és a zárójeles felkiáltójel - arról tanúskodik, hogy Bartók világosan látta a magyar aktivisták akkor betöltött úttörő szerepét, hogy a magyar progresszió élcsapatának tartotta őket. Miután Kassák kérésére kéziratokat adott a Ma számára, ajánlatot tett Kassáknak közös művészi munkára is. Ennek történetéről Kassák az 1961-es emlékezésében a következőket írta: „Ekkor már megvolt A fából faragott királyfi és a 2. vonósnégyes, s már látni való volt, hogy Bartók Richard Strauss és Nietsche befolyása alól fölszabadultan rátért arra az útra, amelyen továbbhaladt élete végéig mind merészebb és mind szuggesztívebb erőkifejtéssel. [...] Felszólított, Bányászok a hajnalban című versemből írjak a számára operaszöveget. »Szeretnék valami markáns, tömör nyersanyagot kapni. Balázs Béla szövegeiben sok a német filozófiai misztika, s ezért idegenkedem tőlük.« Nem teljesítettem a kívánságát, az operaműfajt már akkor is meghaladottnak, korszerűtlennek tartottam." 11 0 Kettejük kapcsolatának e mozzanatát Kassák 1963-ban Demény János fölkérésére írott emlékezésében, majd 1965-ben a Bartókkal kapcsolatos emlékeit magnetofonba mondva ismét fölidézte. 11 1 A Bartók és a magyar aktivisták között 1918-ra létrejött eleven kapcsolatot jelzi az is, hogy Mácza János, a Ma színházi mozgalmának irányítója a tervbe vett „drámai matinék" számára helyet keresve a Zeneakadémia kistermének megszerzéséhez szinte magától értetődő módon és teljes bizalommal Bartók személyes közbenjárását kérte. Az 1918. június 19-én Bartóknak írott levelében a következőket találjuk: 11 2 14
