A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Kassákné Simon Jolán

A Munka-kör szavalókórusa / Ismeretlen fényképész felvétele / 1929 k. iránti önzetlenség, a nélkülözés és az elvégezni valók válla­lása a fő jellegzetesség; Kassák életének társa a magányos és szeretetre éhes József Attila nosztalgikus vágyakozásá­nak tárgyává vált: Egyszer, ha nem veszi észre nézzetek arcába hosszan, magános férfiak gondolták ki, amikor én még futballoztam. Élete peng a levegőben, borítsátok be nagykabáttal, sosem szavalt még verset tőlem, súrol, szalad egy könyvállvánnyal. Ha volna kollektív iparosfa, téli cipőjét megteremné, ha volna igazszívű kecske, az ő dicséretét mekegné. Simon Jolán szerepe a hazatérés után akkor vált különösen fontossá, amikor a Dokumentum kényszerű - a visszhangtalanság miatt történt - megszüntetése követ­keztében a magyar avantgárd mozgalom, ennek legaláb­bis az a része, melyet Kassák és csoportja képviselt, sajtófórum nélkül maradt. A folyóiratot 1928 tavaszán néhány hónapig a Független Új Művészek előadóestjei pótolták, amelyeken - március 31-én és április 22-én ­Simon Jolán Kassák, Déry Tibor, Nádass József, Paul Élu­ard szürrealista ihletésű verseit mondta el, kiegészítve ezeket a korábbi repertoárból Schwitters és Cendrars egy­egy költeményével, valamint néhány néger mesével. 9 1 12 Föllépett a magyarországi Eszperantó Munkások Egyesü­letének matinéján is; Kassák 49-es és 65-ös számozott költeményét, valamint Nádass József és Marcel Lecomte egy-egy versét adta elő. 9 2 Ekkor azonban már új vállalkozás lehetősége foglal­koztatta. 1928 márciusától kezdődően - fölkérésnek eleget téve - a nyomdász szakszervezet keretein belül működő Gutenberg Társaság szavalókórusának próbáit vezette. A következő fél évtizedben szinte minden idejét és energiáját az újnak számító színpadi műfaj magyar­országi meghonosításának szentelte. A Nyomdász Sza­valókórussal majd a Munka-kör szavalókórusával iskolát teremtett, s hasonló vállalkozások létrehozására ösztön­zött. A szavalókórus az ő és Kassák vezetésével életfor­mát is jelentett: szakadatlan önképzést, a szocialista mozgalom céljai iránti elkötelezettséget, az üldözöttekkel való szolidaritásvállalást, a modern irodalmi és művészeti törekvések iránti fogékonyságot, a baloldali kulturális egyesületek színpadjain való föllépéseket, folyóirat­szerkesztést, hétvégi kirándulásokat, agitációs munkát, baráti kapcsolatokat. A Simon Jolán vezette szavalókórus az 1928. május 16­án lezajlott bemutatkozást követően rendszeresen műsort adott a nyomdász szakszervezet és a szociáldemokrata párt kulturális megmozdulásain. Föllépett többek között a nyomdászok hagyományos június 24-i János-ünnepélyén, a július 1-jei kuruclesi népünnepélyen, valamint Nagy Lajos, Várnai Zseni, Nádass József és Kassák Lajos szerzői est­jén, vendégszerepelt Gárdonyban és Szolnokon. Produk­cióit, Kassák Mesteremberek és A munka és harc emberei, Várnai Zseni Kórus szopránba és Eljön egyszer az óra, Walt Whitman A nagyváros, Carl Sandburg Örök út és

Next

/
Oldalképek
Tartalom