A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
Kassákné Simon Jolán
Simon Jolán Kassák Szolgálók élete című jelenetében. Pozsony, Városi Színház, 1931. december 27. / Gönci Sándor felvétele Háború, valamint Ernst Toller Rekviem című művének megszólaltatását a közönség lelkesedéssel togadta. Mikor Várnai Zseni szerzői estjén a kiküldött rendőrtiszt az egyik műsorszám előadását, sőt magának a címnek a bemondását is megakadályozta, a közönség tüntetést rendezett. 9 3 A Simon Jolán betanításában létrejött produkciók hatásáról plasztikus képet rajzol Nemes György a Várnai Zseni-estről mintegy ötven esztendő múlva papírra vetett emlékezéseiben: 9 4 „A siker, a tombolás nem ismert gátat. Szinte szétrepesztette a falakat. Azóta sem emlékszem ilyen közönségsikerre, pedig sok-sok ezer előadáson, hangversenyen, szavalóesten voltam azóta. Magam is megmámorosodva az élmény varázsától, vörösre tapsoltam a tenyeremet, ordítottam eszeveszetten, megrészegedve. [...] Szerettem volna, ha még történik valami, ha megindulunk, s elsodorjuk, széttapossuk azt a sápadt arcú rendőrtisztet." A rendőrség Kassák 1928. december 2-re a Vigadó nagytermébe meghirdetett szerzői estjének műsorából letiltotta a 101 tagú szavalókórus műsorszámait. Kassákot a rendezvény előtt berendelték a főkapitányságra, s közölték, hogy csak egy hattagú kórus fellépését engedélyezik. 9 5 A szavalókórus tevékenységének visszhangja tette lehetővé Kassák és Simon Jolán számára, hogy újra mozgalmat hozzanak létre. Az 1928 nyarán már gyülekező Munka-kör szervezeti kerete kezdetben a Gutenberg Társaság szavalókórusa volt. Ez a felemás állapot nem tarthatott soká. A Gutenberg Társaság vezetőségét nyugtalanították a szavalókórus föllépésével kapcsolatos rendőrségi ügyek, ugyanakkor Kassákék sem vállalhattak huzamosabb ideig szervezeti közösséget egy más szellemű művelődési egyesülettel. 1928 novemberében a szavalókórus kilépett a Gutenberg Táraságból, és Nyomdászok Szavalókórusa néven önálló együttessé vált. 1929 márciusában politikai és művészeti ellentétek miatt kettészakadt. A kilépők csoportja a Kassákékhoz csatlakozó ifjúmunkásokkal, fiatal festőkkel és iparművészekkel együtt mint a Munka-kör szavalókórusa működött tovább. 9 6 1928 Kassák és Simon Jolán magánéletében is fontos változás esztendeje volt. Május 4-én polgári házasságot kötöttek. 9 7 Hogy húsz esztendei élettársi kapcsolat után miért volt szükség erre az ő esetükben valóban formális aktusra, nem tudjuk. Elképzelhető, hogy kapcsolatuk törvényi rendezetlensége miatt hivatalokban, hatóságoknál kellemetlenségeik, nehézségeik támadtak. 1928. szeptember 9-én Brünnbe utaztak, és megtekintették a csehszlovák kultúrkiállítást. Visszafelé jövet a morvaországi Zajec állomáson vonatuk belerohant egy veszteglő tehervonatba. Sérülés nélkül élték túl a 23 halálos áldozattal járó vasúti szerencsétlenséget. 9 8 1929. január 13-án Debrecenben szerepeltek együtt. A helyi Ady Társaság által a zeneiskola nagytermében rendezett Kassák-esten Simon Jolán férje régebbi és újabb verseiből adott elő. 99 Kassákot elkísérve föllépett a helyi munkásotthonban is. Tavasszal ismét Csehszlovákiába utaztak. A május 25-én és 26-án Pozsonyban a Prímáspalota tükörtermében rendezett estjükön Simon Jolán Kassák, Déry Tibor, Zelk Zoltán, Éluard, Nádass József és Lecomte verseiből adott elő, továbbá Kassák Rablóbácsi című novelláját olvasta fel. 10 0 Pár hónap múlva Kassák szülővárosba, Érsekújvárba látogattak el; október 12-én az Arany Oroszlán Szálló nagytermében léptek föl. 10 1 13
