A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Kassákné Simon Jolán

CSAPLÁR FERENC AZ ELSŐ MAGYAR DADAISTA VERSMONDÓ Az alakját, személyiségét fölidézni akarók legtöbbször József Attila róla írott költeményét szokták idézni, ennek szövegéből is mindenek előtt az alábbi sort: „magános fér­fiak gondolták ki". Ezt a verssort tartotta méltónak emleget­ni Kéthly Anna is, amikor az 1938. szeptember 25-én bekövetkezett tragédia okait keresve gyászbeszédet mon­dott a rákoskeresztúri köztemetőben. 1 Kassák soha nem tudta kiheverni azt, ami ezen a szeptember végi vasárnap délután Bulcsú utca 19/a szám alatti lakásuk konyhájában történt: felesége öngyilkosságának emlékét évtizedeken át gyógyíthatatlan sebként hordozta. Az emberi lélek titkai közé tartozik, hogy a kapcsolatuk történetét fölidéző nagy sirató vers, a Rekviem egy asszonyért huszonöt évvel a tragédia bekövetkezése után született meg, s az élettől már búcsúzni készülő öregember tartotta szükségesnek megírni ugyanabban a hónapban, amelyben az öngyil­kosság történt. 2 Első feleségének már közös életük idején maradandó emléket állított műveiben. Földidézi alakját 1910-től szinte minden költői korszakában, a korai versekben éppúgy, mint az 1920-tól írott számozott költeményekben és az 1933 utáni művekben. Mint életének egyik főszereplőjéről ír róla az Egy ember élete 1934-ig megjelent köteteiben. Róla szól, őt dicséri az 1926-ban kiadott Tisztaság könyve Utószó című zárószövege, rá vonatkozik az 1937-ben megjelent verseskötet címe: Ajándék az asszonynak. Amikor megismerkedtek, Simon Jolán már háromgyer­mekes családanya volt, elváló félben férjétől. 1885. május 31-én született Újpesten. Szülei: Simon András huszár­őrmester, Hazafi Margit varrónő. 3 Az édesapa részt vett az osztrák-magyar közös hadsereg 1878. évi akciójában, Bosznia-Hercegovina megszállásában, s az ennek során szerzett súlyos betegség okozta korai halálát. Simon Jolán egyik legkorábbi élménye így a háborúval volt kapcsolatos: gyermeklányként tanúja lehetett apja szenvedéseinek, haláltusájának. 4 Az árvaság a nélkülözés és kiszolgálta­tottság állapotát jelentette számára, mint Kassák írja, „nehéz, lerongyosító esztendők" bekövetkeztét, „a kenyér­telenség s a könyörtelen munka" mindennapjait. 5 Simon Jolán előbb varrónő anyjának segített, majd cseléd lett egy grófi házban. Korai házassága alighanem menekülés volt egy reménytelennek látszó helyzetből, egyúttal az akkori elvárások szerinti legalizálása egy kapcsolatnak. Simon Jolán 1902. november 23-án gyermeket váró tizenhétéves lányként lett Nagy János Pál bútorasztalos-segéd felesége. 6 Gyors egymásutánban három gyermekük született: Piroska (1903. június 25.), Rudolf (1905. július 31.), Etel (1907. április 21.). A házasság hamar megrom­lott, s hogy Simon Jolán a tűrés és belenyugvás helyett az elköltözést és különélést választotta, abban döntő szerepe volt annak, amit a munkásmozgalomba kerülve megtanult és tapasztalt. A következmények ismeretében meglepőnek tűnik, hogy az érdekes arcú, föltűnően szép fiatalasszonyt férje vezette be az Újpesti Munkásotthon világába. Simon Jolán elolvasta Bebel A nő és a szocializmus című könyvét, s ettől kezdve mind nehezebben volt hajlandó együtt élni száraz, mogorva, örökké féltékenykedő férjével. Egy napon összepakolt, s három kisgyermekével visszaköltözött anyjá­hoz. Nappal munkásnőként - akkori szóhasználattal élve „gyári lányként" - az újpesti villamos művek lámpakészítő üzemében dolgozott, este gyűlésekre járt, mozgalmi akciók­ban vett részt, írókkal, szerkesztőkkel, irodalom iránt érdek­lődőkkel vitatkozott. 7 Kassák 1909 elején az Újpesti Munkásotthon egyik ren­dezvényén találkozott először vele. A beszélgetések, a késő esti séták, majd az első együtt töltött éjszaka után az irodalom és művészet új törekvései iránt fogékony, az élet több dolgában már meglehetős tapasztalatokkal ren­delkező, a férfiakkal bánni tudó, érzelmeit és vonzalmait bátran vállaló, izgalmas erotikájú nőt ismert meg a nála két évvel idősebb fiatalasszonyban. Az Egy ember életéből tudjuk, Jolán volt az, aki Adyra hivatkozva megpendítette Kassák előtt egy párizsi utazás gondolatát. 8 Kassák az 1909 áprilisától decemberéig tartó nyugat-európai útja fontosabb állomásairól a fiatalasszony újpesti címére küldte haza újabb verseit, s ezek Jolán közvetítésével jutottak el a Független Magyarország hasábjaira. 9 Elsősorban Jolán türelmének és ragaszkodásának volt köszönhető, hogy kapcsolatuk pár hónapig tartó válságos időszaka után a továbbiakban mint élettársak állhattak egymás mellett. A nagyobb áldozatot és kockázatot Jolán vállalta. A lámpagyárban szerzett tüdőbaja miatt sokat betegeskedő, néhány hónapra a Szent János Kórház tüdő­beteg osztályára bevonulni kényszerülő fiatalasszonyt anyja és öccsei válaszút elé állították: vagy ők, vagy Kassák. S mivel Jolán Kassákot választotta, el kellett hagynia eddigi otthonát, sőt egy időre meg kellett válnia gyermekeitől is. 1910-ben a három gyerekkel együtt Kassákékhoz költözött. 1 0 A Kassákkal vállalt életközösség más vonatkozásban is kiragadta őt eddigi környezetéből. A lámpagyári munkásnő otthagyta munkahelyét, modellt ülni járt a képzőművészeti főiskola epreskerti műtermébe, vállalva ugyanitt és máshol az aktmodell szerepét is. A kor egyik legismertebb hazai festője, Karlovszky Bertalan, akinek műtermébe modell­ként szintén eljutott, arra biztatta, menjen Párizsba. 1 1 Erre azonban gyermekei és betegsége miatt sem gon­dolhatott. Évente hosszabb-rövidebb időt kórházban kellett töltenie. 1912-ben abortuszt végzett el önmagán, s az otthon titokban végrehajtott brutális műtétbe csaknem belehalt. 1 21914-ben, amikor tüdőbaja miatt ismét kórházba kellett vonulnia, a három gyermek közül a két lányt, Etit és Piroskát beadta a nagytétényi apácák árvaházába. Az ideiglenesnek szánt megoldásból több mint fél évtizedig tartó kényszerű távollét lett, melynek emléke később lelki traumaként nehezedett anyára és lányaira. Kassáknak bizonyára abban is szerepe volt, hogy Simon Jolán egy idő után már nem érte be a modellt üléssel, a kávéházba járással, az irodalom, a művészet és a politika kérdéseiről folytatott beszélgetésekkel, vitákkal. 1914-ben 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom