A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai
Bartók Béla Kassák Lajos
Igen tisztelt Mester! Mint a színpadért megindult akcióm első útjelzőjét, küldöm a mellékelt levelet. Kérem szíves figyelmét. - Nem tudom, ismeri-e Mester nagyrészt a Ma folyóiratban folytatott munkásságom s benne színpadi céljaimat - mindesetre kérem becses figyelmét és jóindulatát, egyelőre legalább e levél elolvasásához! Színpadelképzelésem megvalósítására, kezdetnek, tavaly ősszel a Ma folyóirattal színészképző szabadiskolát létesítettem, ahol ( - amint azt akkor is jeleztük - ) egy létesítendő kamaraszínház részére új erőket, friss akarásokat szándékoztam kiválogatni. Az első év eredménye, hogy sikerült a közepesek közül három átlagon felüli embert kiválasztani, akikkel most már (egyelőre kicsiben) meg akarom kezdeni terveim beváltását. Az ősszel, hetenként kétszer, esetleg háromszor drámai matinékat óhajtok rendezni, ahol az egészséges törekvésű fiatal írógeneráció s a nálunk mellőzött külföldi beérkezettek (Strindberg, Wadekind, Paul Ernst stb.) munkáit akarom bemutatni, hogy megteremthessük egyelőre legalább a lehetőségét a becsületes színpadművészetnek. Hogy képességeim elegendőek-e az ilyen ( - azt hiszem - ) elég nagyszabású terv keresztülvitelére; - ez a jövőben fog eldőlni. De hogy minden erőmmel akarom, és minden melléktekintet nélkül csak ezt akarom, minden hitemmel, a legtisztábban és legteljesebben: ez bizonyos. Ehhez a munkához kérem jóindulatát és erkölcsi támogatását! Hogy miért éppen Önét, ezt, azt hiszem, fölösleges magyaráznom. A Mester élete csupa kitartó verekedés és munka volt, s hiszem, hogy most meg fogja érteni a mi helyzetünket, akik a kezdetnél állunk, egy csomó rossz-, kevés jóindulatú esztétika, de mindig esztétika, tehát formák, szabályok, szentségek látószögének szűk síkjába harapva, s úgyszólván teljesen elzárva minden levegőtől, minden mozgáslehetőségtől. - A tervek még nincsenek teljesen precizírozva (az anyagiak miatt), de úgy szeretném, hogy hetenként kétszer, szombat és vasárnap este a Zeneakadémia kistermében játszhatnánk. És ezen a ponton kérném jóindulatú segítségét: ha kérni fogom a termet, szíveskedjék becses pártfogásába venni kérelmemet az Igazgató úrnál! Mindezt, természetesen, csak az esetben kérem, ha a programomat elfogadhatónak és életrevalónak fogja ítélni igen tisztelt Mester; és ha kérésemnek semmi más akadálya nincs! Szíves figyelmét és jóindulatát kérve maradok tisztelő híve Mácza János író A Mácza által benyújtott kérelem elbírálásának részleteiről, Bartók válaszáról, esetleges közbenjárásáról nincs információnk. A végeredmény azonban ismert: a Ma mozgalom az 1917. december 9-i matiné után csak másfél év múlva, 1919. május 2-án szerepelhetett a Zeneakadémián. Mácza színházi mozgalmának bemutatkozására a Ma 1919. március 30-án Újpesten rendezett „propaganda-matinéjának" keretében került sor. A Mácza-levél végén leírt engedélyezési ügymenet, a Zeneakadémia igazgatójának döntésre, engedélyezésére jogosultsága alapján föltételezni lehet, az első Ma-matiné zenei műsorszámainak köszönhető, hogy Kassákék a patinás intézményben már 1917-ben közönség elé léphettek. PROPAGANDA-ESTÉK BARTÓK-ZENÉVEL A Tanácsköztársaság idején Bartók és Kassák is részt vett a diktatúra kulturális intézményeinek kiépítésében és működtetésében: Bartók a zenei, Kassák a képzőművészeti, majd a színházi direktórium tagja volt. Kassák és munkatársai a megváltozott helyzetben a kulturális élet terén hatalmi pozíciókhoz jutván úgy vélték, a Mának nemcsak az immár nagyobb terjedelemben és kéthetente megjelenő folyóiratszámokkal kell a nyilvánosság elé lépnie, hanem egymást rendszeresen követő irodalmi, zenei rendezvényekkel is. Kassák a közoktatási népbiztosságtól, személy szerint a helyettes népbiztos tisztségét betöltő Lukács Györgytől 1919. március 28-án „feljogosítást" kapott arra, hogy az Eskü téren - a mai Március 15. téren - lévő Medgyaszay Színházban hetenként két „propaganda-előadást" tartson. 11 3 A hivatalos irat szerint „az előadások hirdetése a színház falragaszain történik", s a jegyek 80%-át a szocialista diákszervezeteknek kell kiadni eladásra. A Ma mozgalmának kiváltságos helyzetet biztosító intézkedés nyilván a beterjesztett programnak szólt. Az újságírói gyakorlatot ismerve föltételezhető, a Világ munkatársa a Kassák által elmondottakat foglalta össze, amikor a vállalkozást beharangozva a következőt írta: „a nagyarányú propaganda-előadássorozat [....] célja, hogy a 20. század legújabb irodalmi és művészeti áramlatait megismertesse és megértesse a közönséggel." 11 4 Kassák és munkatársai a program tanúsága szerint fontos szerepet szántak a kortárs modern zenének. Külön estet terveztek rendezni Bartók és Kodály, illetve Lajtha László és Schönberg kompozícióinak megszólaltatására. 115 Az április 8-án tartott első propaganda-előadás utolsó műsorszáma Bartók egyik zongoradarabja volt Hevesi Piroska előadásában. A sajtóközleményekből nem derül ki, melyik mű hangzott el. A produkciónak az akkori helyzetre és hangulatra vonatkozó értelmezést adott a bevezetőt mondó Kassáknak az a kijelentése, hogy a mai irodalom és művészet feladata „a lelkek forradalmasítása". Az estet másnap, majd még két alkalommal, április 15-én és 16-án megismételték. A Világban a négy est egyikéről, föltehetően az elsőről megjelent beszámoló jól érzékelteti, milyen környezetben, a várakozás milyen légkörében hangzottak el az irodalmi, zenei műsorszámok, az utóbbiak között az is, amit Hevesi Piroska Bartóktól játszott: „A kis színház közönsége egy nagy gyönyörű ígéret, a legszebb, legideálisabb publikum: csupa fiatalság, lányok, fiúk, diákok, katonák, fiatal munkások, egy részüket már megnevelte a Ma, de sok az újonc, akik valami megrázó fiatal fogékonysággal tárják ki lelküket a színpadról áramló furcsa új levegő felé." 11 6 A közönségről az április 16-i est hangulatát érzékeltetni törekedve A Nap némi iróniával tudósított: „A nézőtéren ott láttuk az egész Lipótvárost, hisztérikus irodalmi démonokat, rajongó gimnazista lányokat s néhány belvárosi házaspárt, akik abban a hitben ültek le székükre, hogy vidám kabarédarabon fognak szórakozni." 11 7 A beszámoló szerint Sugár Kálmán szavalatán kívül „csak Hevesi Piroska művészi zongorajátéka", azaz Bartók zongoradarabjának előadása „volt oázis a propagandaest sivatagában." A Bartók és Kodály, illetve Lajtha és Schönberg műveinek szánt egy-egy komolyzenei est megrendezésére nem került sor. Bartóknak április 21-én a Scala hangversenyiroda rendezésében szerzői estje volt, ezért nem lett volna indokolt, hogy Kassák pár nappal e rendezvény előtt vagy 15
