Csaplár Ferenc szerk.: Kassák Lajos / Reklám és modern tipográfia (1999)
Csaplár Ferenc: Kassák Lajos, a könyv- és reklámművész
és gépfotókat, valamint a képzőművészeti alkotásokról készült reprodukciókat elrendezve fölismerte a fotó ipari civilizációt, nagyvárosi életet, a külvárosok és gyárak világát érzékeltetni, gondolatokat, törekvéseket illusztrálni tudó képességét, a fotó és az absztrakt képzőművészeti alkotás összekapcsolásában rejlő lehetőségeket. 5 2 A fölértékelődést nemcsak az antológia jelezte, hanem az is, hogy Kassák a fotóanyag egy részét a Ma 1922. május 1-jei jubileumi számában is publikálta, s a konstruktivizmus törekvéseinek illusztrálására a folyóirat szinte minden további számában közölt gép- és épületfotót. Szemlélete átalakulását nemcsak a fényképezés 1920 után kezdődő nagy megújulása, Moholy-Nagy valamint a német és orosz avantgardisták ezzel kapcsolatos munkássága siettette, hanem az is, hogy prózaíróként már 1923 végétől a mindennapi élet realitásait megörökíteni törekedve dolgozott: ez év karácsonyán kezdte papírra vetni Egy ember élete című önéletírását, az emigrációból hazatérvén pedig korrajzregények sorát írta. 1927-ben az „i 1o" című amsterdami avantgárd folyóiratban Kállai Ernő Festészet és fényképészet című cikke nyomán kibontakozott vitában több éves tapasztalatait összefoglalva a fényképészetet mint „egy új civilizációs korszak reprezentálóját" jellemezte: „A festő szeme szubjektív, a felvevőgép lencséje objektív látású. Ez az objektív látásmód és a felvevőgép antipszichikus volta adja meg a mi kollektivitásra és szerkezeti szigorúságra törekvő korunkban a fényképezés föltétlen előnyét az ábrázoló festészettel szemben." 5 3 A fotó vagy fotómontázs először képarchitektúra-szerkezetben jelenik meg. 5 4 Kassák maga sohasem fényképezett. Mások fölvételeiből válogatva készítette el a reklám tárgyának, céljának megfelelő kivágatot, mely a grafikai kompozícióba helyezve a könyvborító vagy plakát tartalmi központjának szerepét tölti be. Kassák irodalmi és reklámgrafikai törekvései közötti összefüggést jelzi, hogy a magyar valóság mindennapjait, a korabeli társadalmi problémákat föltáró Az új magyar regény című könyvsorozat köteteinek borítójára a mű világát érzékeltető elemként fényképfölvétel került. Nem véletlen, hogy Kassák az első fotómontázst gazdag tartalmú, egyéni és közösségi sorsot egyaránt bemutató, személyes, társadalmi és irodalmi programot egyaránt kifejező önéletírásának 1927-ben megjelent első három kötete számára készítette. 5 5 A sok dimenziójú irodalmi alkotás szükségessé tette a szimultánizmus elvén alapuló montázstechnika alkalmazását: a különböző időkben és helyszíneken készült felvételek kifejező részleteinek összekapcsolását. Kassák egészalakos fényképe az 1925. március 22-i Ma-est szereplőit megörökítő felvételről került a nagyváros, a gyárak, a bérkaszárnyák világát megidéző montázs középpontjába, ahol a másik elem a világnézeti elkötelezettségre utaló széles vörös lénia, mely Kassák alakja mögül fölfelé haladva a fotómontázst összekapcsolja a feketevörös nyomású címsorokkal. A Hungária Hírlapnyomda reklámozására készített fotómontázson a különböző léptékű gépfelvételek részletei a változó perspektívának köszönhetően a munkafolyamat dinamizmusát érzékeltetik. 5 6 Kassák montázsművészetét a téma- és motívumválasztás, valamint a szerkezetépítés több jellegzetessége összekapcsolja az orosz és a német avantgardisták montázsművészetével. Ezt a kapcsolatot közvetlen utalások is jelzik. Az orosz montázsművészet iránti különleges figyelem és elismerés jelének tekinthető, hogy Kassák Gró Lajos Az 75
