Csaplár Ferenc szerk.: Kassák Lajos / Reklám és modern tipográfia (1999)

Csaplár Ferenc: Kassák Lajos, a könyv- és reklámművész

Kassák Lajos: 35 vers. Bp. 1931 / Borító / Kat. 156. tipográfiai megformálását tekintve esztétikai élményt is nyújtó könyvtípus elterjesztése, a baloldali kulturális vállalkozások és rendezvények propagálása, a magyar könyv- és reklámművészet megújítására egyesület alapítása, kiállítás rendezése. A reklám társadalmi hasznosságát, morális és esztétikai újjászületésének szükségességét illetően két példára hivatkozott. Az egyik a forradalmak utáni Oroszország volt: „Ez a nagyobb egységek és kollektívebb életberendezkedések felé törekvő államalakulat nem szüntette meg a reklámot, csak kiszabadította a konjunktúrázó magánérdekek karmai közül, s az eddig antiszociális erőt a közösség érdekében dolgozó propagandává formálta át. Ezáltal az orosz reklám nemcsak morális értelemben, hanem művészi jelentőségében is újjászületett."

6

0 A másik példa: „A háborúban elbukott Németország hamarosan észrevette, hogy politikai és gazdasági jelentőségét leggyorsabban és legbiztosabban gazdaságos termelésével és kitermelt áruinak kvalitás-értékével tudja visszaszerezni. Tudományos meggondolások alapján termel, de ugyancsak tudományos meggondolások alapján akar piacot szerezni kitermelt áruinak. Legyőzhetetlennek látszó életösztöne és ennek az életösztönnek a tudatosítása irányítja a német reklámkészítés fejlődését is. Jó anyagból és gondosan megmunkált árujához megteremtette az elementáris reklámművészetet, aminek még végtelen a fejlődési lehetősége, de sok esetben már ma is közelebb áll a társadalmi propagandához, mint a vásárlóközönség tájékozatlanságára és naiv jóhiszeműségére támaszkodó ügynökösködéshez."

6' A gazdasági válság kitörésével, a gazdasági és politikai konszolidáció időszakának lezárultával a viszonyokat megreformálni törekvő reklámművészeti tevékenység létjogosultsága kérdésessé vált. A társadalmi küzdelmek kiéleződésével megnőtt a politikai agitáció szerepe. Kassák a Munkát, kenyeret! címmel tervezett kiadvány borítóját megrajzolva fejezte be könyv- és reklámművészeti tevékenységének 1921-től 1933-ig tartó első korszakát.

6

2 Kassák könyv- és reklámművészeti munkássága iránti érdeklődés és megbecsülés legkorábbi jele az volt, hogy Gorham B. Munson, a New York-i székhelyű, ám egy ideig Bécsben nyomott Secession szerkesztője Kassákot kérte föl a folyóirat második száma címlapjának megtervezésére. Különlegesség, hogy a Secession a többi laptól és saját korábbi gyakorlatától eltérően bemutatta az 1922 júliusában megjelent szám címlapjának tervezőjét. Az amerikai közönség tájékoztatására közölt szöveg a következő volt: „A címlapot Kassák Lajos tervezte, aki magyar kommunista, és Bécsben él politikai menekültként. A Mát szerkeszti, mely kapcsolatban áll a franciaországi, oroszországi és németországi, valamint az amerikai avantgárddal." Sophie Täuber-Arp a Ma számaitól és az Új művészek könyvétől annyira föllelkesült, hogy 1922 végén elkészítette egy „Kassák-emlékmű" tervét.

6

3 Gorham B. Munson a Secession 1923 júliusában megjelent ötödik számában a Mát dicsérve először a folyóirat vizuális megjelenésére hívta föl a figyelmet: „Izgatószerként a Kassák Lajos által szerkesztett magyar aktivista folyóiratot javasolnám. Kísérleti tipográfia és kompozíció terén kiemelkedő eredményei vannak."

6

4 1924 májusában a berlini Sturm Galériában rendezett Kassákkiállításon egy tipográfiai és egy reklámművészeti alkotás is látható volt. Az utóbbi, a Kioszk címmel számon tartott újságpavilon-terv nemcsak a katalógusban jelent meg, hanem a szerkesztő, Herwarth Waiden érdeklődésének köszönhetően a Der Sturm 1924. évi júliusi számában is.

65 A Typographische Mitteilungen 1925 októberében kiadott „elementare typographie" című különszámában a szerkesztő Jan Tschichold azok között a folyóiratok között, melyek „az új tipográfiáért harcolnak", a Kassák szerkesztette Mát is szerepeltette.

6

6 Kállai Ernő Új magyar festészet címmel 1925-ben megjelent könyvében a konstruktivista Kassák alkotói munkásságából a tipográfiai műveket tartotta igazán jelentőseknek. A Ma és az Új művészek könyve tipográfiai megformálását mint „nemzetközi összehasonlításban is" kiemelkedő teljesítményt méltatta.

6

7 Föltehetően Kállai véleménye is szerepet játszott abban, hogy Kassák még az emigrációból való hazatérés előtt könyv- és plakátkiállítással szándékozott Budapesten a nyilvánosság elé lépni. A megvalósításra azonban anyagi nehézségek miatt nem került sor.

6

8 Az Andrássy út 17. szám alatti Mentor könyvesbolt, mely a kiállítás helyszíne lett volna, 1926 júniusában teljes kirakatot szentelt a Tisztaság könyvének. A látványt a festőművész Kádár Béla tervezte meg. A középpontba a kötet mintegy 30-40 példányából összerakott miniatűr építmény került, ehhez támasztva pedig a kiadvány tipográfiai megformálásához magyarázatként és ugyanakkor személyes jellegű megnyilatkozásként A könyvről című írás kézirata. A hátteret a könyvesbolt Kassák tervezte plakátjának és a kötet szintén Kassák tipografizálta előfizetési ívének geometrikus alakzattá rendezett példányai alkották. Kassák tervezte a könyv megjelenéséről hírt adó plakát elkészítését és hirdetőoszlopokra történő 76