Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Szabó Júlia: „A címlap fontos". Kassák Lajos kiadványainak címlapjai 1912-1934
növényornamentikáva! díszített címlap a Nyugat-könyvek borítójára emlékeztet.(Egy ismeretlen rajzoló, bizonyos Sztanek J. rajzolta.) A borítón a fekete vonalakkal felrajzolt cserfalevelek, makkok,gránátalmák, mákgubók és a csőrükben ágacskát tartó madarak mellett azonban új motívum is feltűnik: éles kard sebzi meg a mesebeli növény főágát. Itt mintha érezhető lenne - igaz, még erősen stilizált formában - a Kassák-versekben is felfedezhető fiatalos brutalitás. A szecessziós könyvgrafika egy-egy kevésbé sikeres példáját láthatjuk az 1918-ban megjelent Ai/s/Z/ó királysága című Kassák-regény borítóján,a rajzoló Bálint j.csupán egy amorf sárga foltot rajzolt a cím mögé a fehér borítóra, s az Egy szegény lélek megdicsőülése című regény címlapján,amelyre ismét Sztanek J. rajzolt egy ágyon fekvő álmodozó alakot, s fölé felhőket és csillagos eget. Nem túl sikeres útkeresést jelez még Kassák első lapjának, A Tettnek első évfolyamán látható címlap sem. Ormótlan kézírású cím alatt széttárt karú, ruhátlan férfialak a lap emblémája,az expresszionista szobrászattal foglalkozó fiatal Pátzay Pál rajza. A Tett második évfolyamában már szebben kalligrafált a nagyobb és testesebb betűkkel írott cím s a lap alján megjelenő impresszum. E két szöveges sáv között kis tusfestmény látható,amely vagy szélfújta vitorlást ábrázol élesen metszett hullámok felett,vagy talán hegycsúcsok között magasba szálló repülőgépet. Ez a címlap a Kassák-körben csak két alkalommal szereplő Demény Ottó műve. Ezen már megformálódik a betű és rajz elemeiben azonos,erős hangsúlyt hordó expresszionista címlap,mint tipográfiai egység. Az 1916 őszén A Tett betiltása után megjelent MA 1916-20 közötti címlapjain a cím írásmódja és a lap tagolása A Tett második évfolyamának címlapjaira emlékeztet. Új elem a címet aláhúzó fekete vonal,amely alatt vonalakkal tagolt keretben jelenik meg az impreszszum és a tartalomjegyzék.Ezek alatt a lap tükrének kétharmadát betöltő rajz,metszet, festmény vagy szobor reprodukció jelzi,hogy a MA mindenekelőtt művészeti lap. A MA címlapjain az egyetemes és magyar képzőművészet legfrissebb irányzatainak művei láthatók,a reprodukciókat katalógusokból, könyvekből vagy más avantgarde folyóiratokból választja ki a szerkesztő, illetve sokszor és szívesen közöl „eredeti" grafikákat: tusrajzokat, fa- és linóleummetszeteket,amelyeket a köréhez tartozó művészek egyenesen a MA számára készítenek.A grafikákon lehet emberalak,tájrészlet,vagy csupán a természeti formákra emlékeztető ornamens,egy alkalommal pedig,a kortárs zene nagy mesterét bemutató Bartók-szám címlapján,kottarészlet. A MA címlapjain a szerkesztő által írásban megfogalmazott „szuggesztív erő" és „agitatív jelleg" nagy fekete betűkben és fekete-fehér metszeteken vagy fekete-fehér-szürke cím képekben öltött formát. Előképei közétartozott a berlini Der Sturm és a Die Aktion tipográfiája.Ezekben a lapokban 1913 után jelentek meg az aláhúzott címfelirat alatt kiemelt rajzok és grafikák. Emlékezések bizonyítják, hogy Kassák pontosan tudta,hogyan lehet a grafikai technikákkal a lap egységes tipográfiáját megtartani.Szélpál Árpád 1984-ben megjelent Forró hamu című memoárkötetében leírja 3, hogy Kassák a Fészek kávéházban a linóleummetszet korszerűségét hirdette a MA köréhez tartozó grafikusoknak. Közülük Máttis-Teutsch János és Bortnyik Sándor művelte igen ma84
