Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Szabó Júlia: „A címlap fontos". Kassák Lajos kiadványainak címlapjai 1912-1934
gas szinten a fekete-fehér folt hatásra épülő expresszionista grafika műfaját a linóleum-vagy fametszet technikában. Máttis-Teutsch Jánosnak egy grafikája a Der Sturm 1918-as évfolyamának júniusi számában is megjelent. A szecesszióból az expresszionizmusba konfliktus nélkül eljutó Máttis-Teutsch szerepelt legtöbb alkalommal 1917-20 között a MA címlapjain és belső oldalain,ahol egy-egy fekete lénia, egy-egy grafika választotta el egymástól a benne megjelent expresszionista lírát,elbeszélést s a kritikákat és manifesztum jellegű írásokat. Bortnyik Sándor grafikái,amelyeken szigorú mértani kompozícióba rendeződnek a képi és a betűelemek, 1918-19-ben a MA által kiadott könyvek címlapjára kerülnek feketefehér vagy vörös-fehér nyomásban. Fekete borítója van Hevesy Iván Futurista-expresszionista-kubista festészet című könyvének (MA-kiadása,1919),vörös címlapja Kassák Tragédiás figurák című regényének (MA kiadása,1919). Bortnyik a kubizmussal szintetizált expreszszionizmus magyarországi képviselője volt 1918 körül. A kubizmus a geometria fegyelmét, az expresszionizmus az érzelmek és indulatok dinamikus formákba kényszerített kitörését kínálta a művészeknek. A kuboexpresszionista grafika kemény ritmusával, kubusos felépítésének tektonikájával harcos,politikus cikkeket beharangozó plakátábrák alkotására volt alkalmas. Ilyen volt a MA 1918-as, kommunista köztársaságot meghirdető különszámán Bortnyik grafikája. A Máttis-Teutsch által nyomtatott lágyabb vonalvezetésű,szecessziósexpresszionista grafika alkalmasabb volt lírai alkotások elé vagy mellé (így is jelent meg több verseskötetben a MA kiadványai sorozatában !),de tudatosan került az 1919-ben kiadott második világnézeti különszámra is,amelyben a MA a politikai pártoktól független, belső,szellemi forradalmat hirdette. A címlapok jelentésváltozataival lapját és kiadványait szuverén állásfoglalásokkal szerkesztő Kassák mindkét kiváló grafikust igényelte és megszólaltatta. Kassák körében és kiadványaiban az expresszionizmus és kuboexpresszionizmus mellett a futurista képzőművészet hatása is számottevő volt. A MA III.évfolyamának 5.számát 1918-ban Umberto Boccioni monumentális szobrának reprodukciója vezeti be,a laphoz tartozó grafikusok,festők között Uitz Béla,Schadl János, Ruttkay György művein érezhető legerősebben a futurizm us hatása. A futurizmusa kubizmussal és expresszion izmussal együtt még az utolsó békeévben,1913-ban jelent meg kiállításon Budapesten,ahol élénk sajtóvisszhangja volt, 4 de még 1918-ban is egyedül Kassák Lajos tette Magyarországon általa kiadott nyomdai termék címlapjára a futurizmus képzőművészeti alkotását.A Kassák-kör nem fogadta el a futurizmus ideológiáját,de sokban követte hangvételét és formavilágát. Boccioni szobra a vállalt nemzetközi kapcsolatok irányát jelezte éppen úgy, mint az első szám címlapján Vincenc Benes kubista metszete, a II. évfolyam 5.számának címlapján Franz Marc Tigris című kuboexpresszionista festménye,a második, illetve negyedik évfolyamban Max Pechstein,illetve Maria Uhden egy-egy expresszionista grafikája. A MA-címlap képei pontosan jelezték az európai művészet irányzatai és központjai felé a magyar aktivizmus első korszakának kapcsolatokat kereső szándékát. A MA-címlapok 1918-ig fekete-fehérek,a papír kezdettől nagyon elegáns,ünnepélyes, csontszínű. Az 1918. december 20-án megjelent internacionális számmal a vörös betű, majd 85
