Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Hegyi Loránd: Adalékok Kassák Képarchitektúrájának értelmezéséhez
ták közül Kandinsky jutott a legmesszebbre. Formáinak alig vannak optikai támpontjai, művészetét abszolút festészetnek nevezi.És valóban abszolút piktúra-e Kandinsky piktúrája? Igen. De abszolút képek-e is Kandinsky képei ? Nem... A kép mint síkon élő teremtmény semmiféle idegen testre (tehát a képen jelen nem levő testre) nem emlékeztethet és semmit elő nem adhat. Nem, még egy pszichikai processzust sem. Kandinsky képei pedig mesélnek A művész tehát nem új világot teremtett". 2 8 Eltekintve attól,hogy tisztázatlan marad az „abszolút piktúra" és az „abszolút kép" kategóriája, nyilvánvaló Kassák hihetetlenül szigorú álláspontja: az impresszionizmus,a kubizmus és még az elvont expresszionizmus,a kubizmus és még az elvont expresszionizmus is „csupán elvonatkoztatta magát a reális világtól",azaz nem teremtett egy „új világot".Az „abszolút kép" egy abszolút „új világ" hordozója. Az „új világ" vizuális-plasztikai megteremtése pedig - Kassák univerzalista művészetfelfogása alapján - azonos magának az „új világnak" a tényleges felépítésével. Ezért ragaszkodik ahhoz a tételhez, hogy a régiből nem lehet újat létrehozni, hanem valamilyen gyökeresen újat kell teremteni. A művészetben éppen úgy, mint a társadalomban, nem a meglévőt,a régit kell fejleszteni,alakítani, hanem egy merőben újat kell megalkotni - a régivel szemben : „Nem tudunk többé elhelyezkedni az adott keretek között sem a társadalomban,sem a művészetben. És nem akarunk a régiből újat komponálni." 2 9 Ha igaz az a tétel,hogy „nincs többé külön társadalom,és nincs többé külön művészet" 3 0,akkor az is igaz, hogy egy „új világot" megteremteni a művészetben nem más, mint egy „új világot" megteremteni a társadalomban. A művészi cselekvés univerzalista felfogásából következően Kassák mélyen hisz az „új világ" megteremtésében. Ha az új művész,aki Kassák szemében a „kollektív individuum gyermekembere",egy „új embertípus" 3 1, megteremti a művészetben az „új világot" (értsd: a teremtő és nem az ábrázoló művészetet),akkor ez a tett önmagában már az „új világ" megteremtésének minősül: „A teremtés mint egy lényeges törvényt magában hordja az érvényesülés bizonyosságát.Csak dolgozni kell és dolgozni,és kinől,kiformálódik körülöttük az új közönség,az az embertípus,aki az új ,csodák',azaz a minden kerülők nélküli önmagukat jelentő,tehát a legegyszerűbb dolgok közé oda tudja érezni és érteni a teremtő művészet új és újabb tényeit és tárgyait is." 3 2 A kassáki univerzalista művészetfelfogás és az avantgarde expanzionizmusa által újrafogalmazott „esztétikai nevelés" koncepciója naiv optimizmussal hirdeti tehát az „új világ" szükségszerű létrejöttét.Csak dolgozzon,teremtsen a művész egy új képi világot,a „teremtő festészet" tárgyait, s szükségszerűen létrejön az „új világ" a társadalomban is. A koncepció két szempontból is fontos számunkra: egyrészt az expanzionizmus elvont,áttételes felfogása miatt - ami Kassák Képarchitektúráját a malevicsi, illetve a mondriani művészetfelfogással rokonítja -.másrészt pedig az „esztétikai nevelés" avantgarde értelmezése miatt - ami az új művészetnek közvetlen és radikális hatékonyságot tulajdonít, mely egy „új embertípust" nevel fel a műalkotások példázatszerű jelentésével.A két mozzanat szorosan összekapcsolódik az ábrázoló művészettel szembeállított „teremtő művészet" 61
