Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
Péter Zoltán: Kassák bécsi váltása
jelentéktelennek számító Hans Suschny. És mert ebben a nemzetközi avantgárd térben számottevő pozícióhoz, illetve elismeréshez a képzőművész és építész Friedrich Kiesleren kívül egyikük sem igazán jutott, a Kassákkal való együttműködés mértéke is (Suschnyt leszámítva) aránylag csekély volt - jóval csekélyebb, mint például Hans Arp, Kurt Schwitters vagy Raoul Hausmann esetében. Kiesler és Kassák feltehetően a kölcsönös ignorancia (mint a harc egyik leghatékonyabb eszköze) miatt nem kerültek semmilyen kapcsolatba. Talán éppen azért, mert festészetük számos hasonlóságot mutat, és a konstruktivista póluson elfoglalt pozíciójuk közel állt egymáshoz (a kapcsolódó művésztársak: Moholy-Nagy László, Theo van Doesburg, Hans Arp is azonosak), és mert habitusuk jelentősen különbözött. Tehát: Bécsben Friedrich Kiesler, valamint a Bécsi Kör egyes tagjai (mint például Otto Neurath) és a Ma-kör rendelkezett a legjelentősebb kapcsolatokkal a nemzetközi konstruktivista körökben. Mivel Kassák tevékenységének első fázisában (amikor a Nyugatnál kopogtatott) jelentős író, Magyarországot elhagyva pedig elsősorban jelentős avantgárd író és képzőművész (akkori szóhasználatban „új művész") kívánt lenni, így természetesen a művészek nagyjaival, a szakma „krémjével" működött együtt. Ezzel az elsődleges - a művészi fejlődéshez elkerülhetetlenül hozzátartozó - törekvésével és cselekedeteivel magyarázható, hogy nemcsak a bécsi munkásmozgalom képviselőivel nem szövetkezett semmilyen szinten, hanem azokkal sem, akik tradicionális, illetve expresszionista, „érzelmi síkú" művészetet műveltek. 3. Kassák 1921 végén - szemben az elterjedt véleménnyel - nem vált konstruktivistává. Aktivizmusát, expresszionista, futurista stílusát ebben az évben adta fel, és kizárólag a képarchitektúra foglalkoztatta. 1921-1924 között többnyire erről ír elméleti írásaiban, és ennek megvalósítására törekedett verseiben és festészetében. Az persze más kérdés, hogy az ebben a periódusban létrejött költészetét mennyiben lehet konstruktivistának vagy „képarchitektonikusnak" nevezni. A ló meghal és a madarak kiröpülnek című poéma és a számozott költemények egy
