Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)

Péter Zoltán: Kassák bécsi váltása

része minden bizonnyal ilyen célkitűzés jegyében született. Ez egyrészt azért állítható, mert ebben az időben írt elméleti írásai erre engednek következtetni, másrészt a versek felépítése ezeket a törekvéseket bizonyos fokig vissza is tükrözi. Kassák tulajdonképpen csak 1925-ben, Az új művészet él című tanulmányában vallja egyértelműen, hogy ő is konstruktivista, de nem orosz, hanem nemzetközi irányultságú, vagyis olyan alkotó, aki a művészetet nem hajlandó semmilyen külső beavatkozásnak alárendelni. Pályafutásának ebben a periódusában az „új művészek" közös alkotását, a kollektív művészetet szorgalmazza, de nem hajlandó tömegekkel vagy pártokkal együttműködni. Tehát 1921 végétől 1924-ig azon fáradozik, hogy a képarchitektúrát mint új művészeti technikát nemzetközileg is elfogadtassa, és nem azon, hogy besorolja magát a konstruktivisták közé. Ez abból is látható, hogy a fogalmat (amely 1922 óta divatos Európában) 1923-ig egyszerűen ignorálja. Ha beszél róla, körülírja, de nem nevezi meg, holott jól ismeri. A képarchitektúrához fűzött reménye, annak olyan mértékű integrálása, ahogyan tervezte, nem valósult meg. A képarchitektúra fogalmát - amelyet minden bizonnyal Kassák vezetett be, de nem ő talált ki

8 - és még néhány más hasonló próbálkozást (mint az elementáris művészetet) a konstruktivizmus 1924-1925-ben úgymond magába szippantja, alkategóriájává teszi. Ettől függetlenül Kassák hatása a nemzetközi nonfiguratív konstruktivista művészetre jelentős volt: különösen a Moholy-Nagy Lászlóval 1922-ben közösen kiadott Új művészek könyve, valamint Kassák nemzetközi állásfoglalásai a geometrikus-absztrakt művészet mellett és dadaista, konstruktivista alkotások közlése a Mában képezik azokat a pontokat, amelynek e hatás köszönhető. Kassák 8. Botár Olivér szerint a fogalom az oroszból kerülhetett az angol és a német nyelvbe. Szerinte LjubovPopova saját műveit már 1918-ban oroszul képarchitektúrának nevezte. Ebből a Popova által használt orosz kifejezésből származtatható a Picture Architecture, illetve a Bildarchitektur. Az, hogy Kassák miként jutott a fogalomhoz, tisztázatlan. A kérdést külön érdekessé teszi az a tény, hogy a fogalmat először magyarul és másodszor németül használja. Tehát az 1921 márciusában kiadott Bortnyik-album bevezetőjében képarchitekúrát ír, a Ma szeptember 15-i számában Bildarchitekturt. A Ma 6. évfolyam 9. számában az áll, hogy megjelent a „Bildarchitektur", Tanulmány 7 linoleummetszettel 50 számozott amatör példányban.