Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)

G. Komoróczy Emőke: Kassák aktualitása - szellemének továbbélése az ezredvégi (új)avantgárdban

(a műterem betiltásával) fórum nélkül maradt. Alkotói kibontakozása a hetvenes évek végére datálható. Ekkor már önálló hangköltészeti esteken lépett fel. A nagyhírű művészzenekarok (Syrius, Kex, Art Deco, Bizottság, Európa Kiadó, Vágtázó halottkémek) korszakában a Fölöspéldány csoport - amelynek egyik műfaja az „irodalmi koncert" volt - társ-alapítójaként közös rendezvényeken szerepelt a Beatrice, a Dimenzió és a Bizottság együttesekkel. Később megalapítja a Szkárosi & a Konnektor Rt. együttest, amely érintkezik a populáris kultúrával is (további formációk: Spiritus Noister, Towering Inferno). O maga „térköltészet"-nek nevezi művészetét: a hangköltészet totális térbeli változatát teremti meg (a hang térben terjed). A nyolcvanas évek folyamán létrehozza saját koncertszínházát, amelyben az akció, a gesztualitás, a szervezett látvány (színpadkép, díszletek, fények) és a nyelvi anyag együttesen alkotja a komplex, totális költői teret. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján ő szervezte a hazai Polyphonix fesztiválokat, amelyeknek azóta is aktív és nemzetközileg ismert szereplője. Avantgárd tapasztalatait alapos elméleti felkészültséggel párosítva Mi az, hogy avantgárd című kötetében (2006) mutatta be saját tevékenységét, elemezte-értelmezte a íónikus költészetet, felelevenítve annak század eleji tradícióit is. Jelenleg az ELTE Olasz Tanszékén oktat; így alkalma van teoretikus ismereteinek továbbadására, s a jövő generációk avantgárd iránti fogékonyságának fejlesztésére. A nyolcvanas évek avantgárd virágkorát előkészítő, majd azt meghatározó, az experimentális költészet további útját erősen befolyásoló személyiség Szombathy Bálint (1950), aki szintén a vajdasági magyar iroSzombathy Bálint: Vizuális költemények 1-2. In: Médium-Art, JAK Füzetek 51., szerkesztette: Fráter Zoltán és Petőcz András, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1990