Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)

G. Komoróczy Emőke: Kassák aktualitása - szellemének továbbélése az ezredvégi (új)avantgárdban

művészi tehetsége, zene iránti fogékonysága arra predesztinálta, hogy költeményeit - az ének eszközeit felhasználva - pódiumon maga adja elő, mintegy „eljátssza". Első kötete, a Ballada az ezüstbicikliről 1969ben lemezmelléklettel jelent meg; s ettől az évtől fogva rendszeresen tartott hangköltészeti esteket, koncerteket, happeningeket Jugoszlávia különböző városaiban. Phonopoétika című - világviszonylatban is kiemelkedő - kislemeze (vizuális költők műveinek hanginterpretációi) Belgrádban jelent meg 1976-ban. Később gyakorta szerepelt Nyugaton is (Amszterdam, München, Utrecht, Würzburg a főbb állomások; 1980-ban Párizsban, a Pompidou-központban is fellépett). Ekkor már számtalan hangkazettája, lemeze forgott Európa-szerte. Sokrétű életművének mindmáig a performansz és a hangköltészet a legjellemzőbb műfajai; e tekintetben szervesen kapcsolódik a történeti avantgárd hagyományaihoz. Kurt Schwitters Ursonate-ja (amit Kassák a bécsi Mában közölt 1922-ben) volt az első hangköltészeti műremek - Simon Jolán a bécsi Konzerthaus pódiumán fantasztikus „üveghangján" adta elő (amint azt a korabeli kritikák leírták). Simon jolán hanginterpretációi ismertek voltak Európa-szerte avantgárd körökben; az ő emlékét is idézik Ladik Katalin fellépései, akinek szemében a zene a világegyetemet átható kozmikus erő, amely „a mértékből keletkezik, és a mértékben gyökerezik". Ladik Katalin 1992-ben áttelepült a háború dúlta Jugoszláviából Magyarországra; jelenleg Budapesten él. A Párizsból ekkortájt „hazatért" Magyar Műhely köréhez így szorosabban tud kapcsolódni; rendszeresen részt vesz rendezvényeiken és a nemzetközi Polyphonix fesztiválokon; már nemcsak Európában, hanem a tengeren túl (például New Yorkban) is több ízben sikert aratott hangköltészeti performanszaival. E műfajban egyike azon kevés költő(nő)inknek, akik világhírnévre tettek szert. A hangköltészet másik jelentős hazai képviselője Szkárosi Endre (1952). A hatvanas-hetvenes évek fordulóján már ő is ismert volt happeningjeiről, ha szűkebb körben is. A hetvenes évek elején Galántai György balatonbogiári kápolnaműtermében a BROBO csoporttal experimentális színházi produkciókat mutatott be; de a politikai „póráz" feszesebbé válásával