Maróti István szerk.: Imátlan ima. Kortársak Devecseri Gábor emlékére (Budapest, 2001)
Zeusz hasznos fia - SOMLYÓ GYÖRGY: „Zeusz hasznos fia ..." Devecseri Gáborról
Mikor Apollón, megneveszelve, hogy a most született Hermész elrabolta nyájának ötven barmát, „szörnyű haragra" gerjedve tört rá a furfangos csecsemőre, akit „tegnap szültek, a talpa gyenge, a föld pedig érdes", és aki máris ilyen gálád csínyt követett el isteni testvére ellen. „Zord szavakkal" megfenyegette, hogy „a homállyaltelt Hádészbe taszítja / szörnyű, reménytelen éji sötétbe". De mikor a „vásott gyermek", Zeusz és az „isteni gyűlés"színe eló'tt megajándékozta őt frissen lelt találmányával, a teknőcből készült lanttal, mindjárt meg is szólaltatva azt, az isten azonnal megenyhült iránta, neki ajándékozta „háromszárnyu aranypálcáját", s bölcsen imígy szólt: „Éneked ér annyit, mint ötven barmom, azért én azt hiszem, egy-kettőre megállapodunk egymással, most csodaszép ez az új zengzet, most hallom először, Zeusz fia, bámullak, hogy ilyen kecsesen citerázol. S mert fiatal létedre van ekkora szép tudományod. " Halandó ítészektől persze méltánytalanság lenne elvárni hasonló isteni empátiát vagy azt, hogy, mint „Zeusz az okos", megörüljenek, „hogy megbékítették a két fiút". Még kevésbé lehet arra számítani, hogy a Messzeható és Messzelövő Muszagétesz Apollón módján „egykettőre megállapodjanak" minden más felett az „isteni dal ... bűvös dalok" feltétlen fel- és elismerésében, s feloldódjanak a „virágzó" ének gyönyörében, amely „édesen ömlött"; és tudják, hogy „három van benne valóban / választásra: derű, szerelem meg a jóízű álom". Homérosz „égilakói" tudtak disztingválni, nemcsak fontos és nem fontos, hanem fontos és még fontosabb között is. Ezért is szeretjük még ma is Homéroszt. (Ha még szerethetjük ...) Mindezek pediglen a Hermészhez intézett Homéroszi Himnuszban vannak ily módon, a fent idézett szavakkal elbeszélve, elciterálva és eldalolva - éppen Devecseri egyik legkorábbi fordítói termékének köszönhetőn. Ettől fogva mindvégig Hermész maradt Devecseri kedvence ama számos intim affinitás között, amelyre az olümposzi istenek (s nem kevésbé istennők) körében szert tett. S aminek később annyit köszönhetett; s köszönhetnek olvasói is. [...] ^ Tény, hogy Devecseri nagy ívben induló s végső soron a kezdeteihez méltóan nagyvonalú kanyarodással visszatérő pályája egy rövid távú, de markáns kitérővel, valamint kisebb zsákutcákkal bontódik meg. Mint folytonosan változó