Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)
legnagyobb szükség volt. Szívesen ideírnám nevüket, ha nem félnék, hogy ártok nekik. Egyikük nevét, a Gulyás Pálét, tudom, ideírhatom. Amikor teljesen elvonultam a nyilvánosság elől, az ő bírálata hívott vissza. Mellettem és ellenem volt barát. Igénytelen ember vagyok, megélek kenyéren és vizén, de kenyérre és vízre szükségem van. Az ő barátsága kenyér és víz volt a számomra. Örülök, hogy folyóiratom első évfolyamát az ő nevével zárhatom, akinek e folyóirat minden sora a szívügye volt." (Tanu, 1933. 6. sz. okt. 368. I.) Az idézett rész egyes mondatai megtalálhatók a 3. levélben is. — A Magyar Szemle kritikája: Győry János: Új magyar folyóiratok. Magyar Szemle, 1933. szept. 52—54. I. A Szekfű köréből támadó bíráló többek közt a dilettantizmus vádjával illeti N. L.-t. — Az Új írók ötödik kötetét: N. L.: Ortega és Pirandello. A mű nem az 5., hanem a 6. kötete az Új Irók sorozatának. A könyvsorozattal kapcs. ld. 24. jegyz. 38. A 37. és 38. levél közt írt G. P.-levél elveszett. E levél borítékán G. P. kézírása: „Jön a Debreceni Káté! >A nemzet őr-lelke...<íG. P." — a Tanu első évében deklarált sorsközösséget: A G. P.-lal kapcs. idézetet ld. 37. jegyz. — a könyv gondos kiállítását: N. L. Ortega és Pirandello c. tanulmánykötetéről van szó, mely az Új Irók-sorozatban jelent meg Juhász Géza és Kardos László szerkesztésében (ld. 24. jegyz.). A bevezetőt Kardos László írta. - A hatodik szám: Tanu, 1933. 6. sz. okt. — „írt és tett írás" azonosságát: Idézet N. L. Új nemesség c. írásából: „...csak az írt és tett írás egységében méltányolom az eszmét". (Tanu, 1932. 2. sz. nov. 65. I.) — a Magyar Szemle cikke miatt: Ld. 37. jegyz. — iskola és Egészséget: Negyedévenként megjelenő folyóirat, melyet 1933 októberében a Magyar Országos Orvosszövetség Iskolaorvosi Szakosztálya alapított és adott ki. Felelős szerkesztő: dr. Braunhoffner Jenő. A lap 1939 júniusában szűnt meg. N. L. neve sem kezdetben, sem később nem szerepel a szerkesztőbizottság tagjai között. Az első évfolyamban hét kisebb szakcikket közöl Németh aláírással, s csak az évfolyam összesített tartalomjegyzékében tüntetik fel a teljes nevet. 1934-től a lap jelentős írásokat hoz N. L.-tól. 2. évfolyam: Orvostörténet és szellemtudomány (1. sz. 22.—41. I.); Egy iskolaorvos naplójából (2. sz. 119-124. I.). Németh mindkettőt a Tanúban is közzéteszi. A 3. évfolyamban az Alkati vizsgálatok az 1935/36. tanévben (1. sz. 52—56. I.) és a Munka közben (3. sz. 238-249. I.) c. cikkekkel szerepel. A 4. évfolyam Az iskola „összetétele" (Orvosi beszámoló a Medve-utcai polgári iskola tanári értekezletén) c. írását hozza (3. sz. 163—182. I.). Az 5. évfolyam 1. számát pedig teljes egészében N. L. A Medveutcai polgári c. szociográfiája tölti ki. - „őr-felken" (...) egy magyar kátét: N. L. a fent jelzett, elveszett Gulyás-levél mondatára reagál, melynek gondolata utalás Berzsenyi A magyarokhoz (Romlásnak indult hajdan erős magyar!) és Ady Intés az őrzőkhöz c. versére. Ennek nyomán vetődik fel a „magyar káté" szerkesztése, és ebből a gondolatból születik N. L. híres kiáltványa, a Debreceni Káté (ld. 39. jegyz.). G. P. ezzel kapcsolatban — évek múlva — így írt egyik tanulmányának jegyzetében: „Németh Lászlóhoz írt levelemben a >nemzet őrlelke<í címen jelentettem be egy magyarság-serkentő tanulmányt. Németh így válaszolt: >Én is gondolkoztam az „őr-lelken"; jó volna egy magyar kátét szerkeszteni, három-négy oldal lenne, kérdés-felelet, s benne minden, amit ebben a végzetes és nagyszerű korban egy magyarnak tudni kell.<{Felsőgöd, 1933. okt. 14.) A hónap végén Debrecenben — amint a Kalangya 1938. novemberi számában maga Németh elbeszéli — megszületett a Debreceni Káté." (G. P.: Tíz év Ady nevében. Ld. 156. jegyz.) Tóth Pál Péter Metszéspontok c. könyvében (Bp., 1983. 70. 1.) e levélből a kifejezést tévesen ,,ős-lélek"-ként idézi. 39. A 38—39. közt írt G. P.-levél elveszett, - leutazunk Debrecenbe: Elveszett G. P. válaszlevele is, mégis ebből a Németh-levélből, valamint a Debreceni Kátéval kapcs. dokumentumokból biztosan lehet következtetni, hogy N. L. feleségével 1933. okt. 29-én, vasárnap utazott Debrecenbe. Felesége aznap este visszament, ő pedig közel egy hétig maradt G. P. vendége. Ez a hét rendkívül fontos volt úgy N. L., mint a debreceni gárda számára, sőt a népi írói mozgalom kialakulása szempontjából is. A sikeres táborrá szerveződés Illyésnek a Nyugatban megjelenő baranyai útirajzával (Pusztulás) kezdődött. Ezt követte N. L. debreceni utazása. „Az 1933 őszi debreceni napok már a
