Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

külön írói tömörülés, s egyúttal az Illyés útirajza keltette szélesebb visszhang jegyében zajlanak le. Ekkor, innen indulnak az önálló folyóirat megteremtésének a tervei és előkészületei is, melyek később a Válaszban öltenek testet" — írja Lackó Miklós. (L. M.: A nemzedéki tömörülésről és a szakadásról. In: L. M.: Válságok — választások. Bp., 1975. 24. I.) Ezekben a napokban írta Németh híres nemzettudat formáló röpiratát, a Debreceni Kátét, melynek gondolata már a debreceni út előtt érlelődött, ld. 38. jegyz. A G. P. hagyatékában fennmaradt első fogalmazványon a köv. megjegyzés áll: ,,írtam Gulyás Pál rabságában 1933. okt. 31-én, a reformáció ünnepén. Németh László." Kodolányi János és mások emlékezése szerint is N. L. Kertész Dániel lakásán olvasta fel a Kátét, melyet a debreceni egyetemisták rövidesen közöltek lapjukban (Uj Vetés /Debrecen/, 1933. nov. 1—3. I.). N. L. a Tanu következő számában a Mozgalom c. rovatban hozta az alábbi bevezetővel: „Mindszentek körül egy hetet Debrecenben töltöttem; nem vitterr; le munkát, csak a Tanu új évfolyamának a bevezetőjét akartam ott lenn megírni, összefoglalva a legszükségesebbet, amit népe sorsáról minden magyarnak tudni kell. Itthon egész nap hallgatok, Debrecenben egész nap beszélgettünk, talán ez az oka, hogy a cikk is kérdezni s felelgetni kezdett. Még mégsem írtam, már fel kellett olvasnom (Debrecen az a város, ahol a Pilvax kávéházból egy-két asztalka csodálatos módon fennmaradt), de még fel sem olvastam, s a frissen elkeresztelt Debreceni Káté már néhány egyetemi hallgató zsákmánya lett, akik a lapjukban nagy bátran ki is adták. A lapot a diákszervezet letiltotta, a diákokat kérdőre vonta, majd felmentette. Igy bodrozódott fel írásom mögött az első szerény mozgalom." (Tanu, 1934. 7. sz. febr. 71—74. I.) Kodolányi János Németh röpiratáról Debreceni káté címmel a Szabadságban ír (1933. nov. 12. 1—2. I.), az Erdélyi Fiatalok (Kolozsvár) c. lap részleteket hoz belőle (1934. Ősz. 97—99. I.) és Szekfű Gyula is idézi Három nemzedék és ami utána következik c. művében (ld. 115. jegyz., 454—455. I.). Budapesten 1941. jún. 5-én a Városi Színházban az Egyesületközi Együttműködés (EKE) Él az örök magyar szellem c. irodalmi és zenei sorozatának első rendezvényén N. L. nagyszámú hallgatóság előtt lép fel röpiratával. (A műsort ld. Magyar Élet, 1941. jún. 2.1.) Németh emlékirataiban sokszor visszatér a Kátéra. A röpirattal kapcs. ld. még Tóth Pál Péter Metszéspontok c. könyvét (38. jegyz.). 40. Gyorsírásos fogalmazásból megfejtve. — Tanúd kritikáját: G. P.: Tanu. Németh László új arca. Ld. 24. jegyz. 41. Oláh-tanulmányodat: G. P.: Oláh Gábor. Protestáns Szemle, 1933. nov. 434-441. I. - „pedagógiai látványosság": Utalás saját korábbi kritikai megjegyzésére, melyet G. P. Németh László c. tanulmányáról mondott. Ld. 3. lev. és jegyz. — A breviáriumot köszönöm: A hat Tanu. Gondolatok a Tanúból. (Szemelvények Németh László folyóiratából) Debreceni Független Újság, 1933. nov. 5. I. [G. P. aláírással.] Ezután évekig terveznek egy N. L.-breviáriumot, melyet G. P. állítana össze. Kezdetben egy Tanu-antológiáról lenne szó. A terv 1938-ban ismét felmerül. Ekkor már Németh egész munkásságából (Tanu, kritikák, esszék, részletek szépirodalmi müveiből) akarnak szemelvényeket adni Németh László évei címen (ld. 161. lev.). Tóth László, a kecskeméti nyomda igazgatója is támogatja a breviárium ügyét, de nem valósul meg. 1942-ben újra eszébe jut Tóthnak a Németh-breviárium: „...tömör szemelvényeket adni írásaiból. Ez a prózai antológia ma időszerűbb, mint valaha. Gondolom: sem a Franklin, sem a Magyar Élet nem zárkózik el attól, hogy a nálunk megjelent művekből idézhessünk." (Ld. Tóth László 1942. márc. 2-i levelét G. P.-hoz a Gulyás-hagyatékban.) Tóth a levélben részletes tervet is közöl, de az nem valósul meg — a debreceni forradalom: Utalás N. L. debreceni útjára és a Debreceni Káté keltette mozgalomra, ld. 39. jegyz. — „isten szörnyetege": A kifejezés Adynak A megőszült tenger c. verséből való. — adatok egy sztoikus szekta történetéhez": N. L.: Adalékok egy „újnemes"-szekta történetéhez. I —II. Tanu, 1934. 7. sz. febr. 59—70. I.; 8. sz. jún. 172—185.1. Tehát a tanulmányt nem a Debrecenben tervezett folyóiratnak adta. — ha folyóiratotok megindul: N. L. kétszer is tett kísérletet egy nemzedéki folyóirat létrehozására. Először 1932 elején, a Nyugattal való szakítása után, majd 1933 elején a Tanút ajánlotta fel nemzedéktársainak — sikertelenül. Az évek óta dédelgetett terv 1934 tavaszán.