Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)
[Felsőgöd, 1933. aug. 8.] Kedves Barátom, jól teszed, hogy nemcsak mellettem vagy barátom, hanem ellenem is, de a Nyugat-háborúságtól nincs mit félned, jobban untat, mint amennyire fáj, az utolsó nyilatkozatukat például még nem is olvastam. Már a röpiratot is megbántam, de akkoriban tárgyaltam nyomdákkal a Tanu átvételéről, s oldalba torpedózott a Pap Károly cikke, mely különben jó volt arra, hogy az úgynevezett ifjú nemzedék jellemére vonatkozólag utolsó kételyeim is megszűnjenek. A Visszatekintéssel szerencsére le is zártam programomnak azt a részét, melyben a Nyugat íróinak szerepük volt, s azt hiszem, indulataim erővonalait aligha tudná valaki a kritikákból kitalálni. Az irodalomtörténet talán mást mond róluk, de lojálisabb nem lesz hozzájuk. Elmondható-e ez megfordítva? Még a Tanu VI.-ot írom, de már a következő három év anyagán csügg a szívem. A Kecskeméti Nyomdával megállapodtunk, hogy átveszi a Tanu kiadását három évre, nem kapok egy fillért sem, de nem is fizetek. Azt a pénzt, amit idén a Tanúval kockáztattam, jövőre könyvek kiadására fordíthatom. A Tanu évente négyszer jelenik meg, de kétszer ekkora terjedelemben, egy-egy szám 6-7 ív lesz. Azért van erre szükség, hogy minden számban egy-egy nagy tanulmányt hozhassak, akár 70 oldalasat — hetven Tanu-oldal már egy kisebbfajta könyv. Emellett marad annyi kisebb írás, mint az idei évfolyam egy-egy számában, így a változatosságról sem mondok le, de nagyobb terveimhez is közelebb férkőzhetem. Még három év, s leteltek a Lehrjahrék! Akármilyen mélyre nézek magamba, nem tudom megbánni, hogy a Tanút megindítottam. Mikor jelenik meg a te könyved? A Tékozló megvan, ha kell, leküldöm. Irj már magadról is, ha van újabb versed, másolj bele néhányat a leveledbe. Az én Pirandellom és Ortegám hogy áll? Előszót ígértem hozzá, de nagyon sokat eveztem a múlt hónapban, s most már alighanem késő volna. Legalább az évszámot tegyék oda, mert bizony suta két tanulmány. Az elektromos eloszlásnak külön hálámat fejezem ki, hogy családodat megkímélte, őket s téged is igaz szívből ölel: Németh László 37. [Felsőgöd, 1933. okt. 2.] Kedves Palim, a Tanu VI. rég elkészült, közel egy hónapja már, csak a nyomda indolenciája az oka, hogy még mindig nem jelent meg. Van benne ellened egy kis merénylet, azért nem írtam idáig, mert ezt szántam levél helyett. Utólag egy kis lelkiismeretfurdalásom is támadt, lapjaidból azt látom, hogy a kritikák, ha nem is győztek meg, lehűtötték kissé a lelkesedésedet, az is lehet, hogy az utolsó Tanuk rosszabbak voltak az előzőknél - egy-