Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

a Válasz indulásával valósul meg. A Válasz alapításának gondolata N. L. 1933 őszi debreceni útja során a Debreceni Káté keltette mozgalom hatása alatt érlelődik meg. (Ld. 39. jegyz.) Először az Ady Társaság folyóirataként indult volna. Tervezik az Ady Társaság Kiadóbizottságának megalakítását (ld. 57. lev.). A társaságon belüli viták (ld. 42. és 58. lev.) azonban meghiúsítják ezt az elképzelést. N. L. javasolja, hogy egy napilap vasárnapi mellékletét szerkesszék közösen Gulyással, s a mellékletet külön hetilapként adnák ki (ld. 51. lev.), de a debreceniek a havi megjelenés mellett döntenek (ld. 53. lev.). Kertész Dániel a debreceni polgármester révén 8000 pengő előteremtését vállalja a lap megindításához (ld. 42., 46. lev.), de nem sikerül megszereznie ezt az összeget. Az Uj Irók-sorozatot (ld. 24. jegyz.) is be akarják vonni a vállalkozásba, mely Válasz-könyvtárként folytatódna Juhász Géza szerkesztésében (ld. 61., 64. lev.), de ez is csak terv marad. Majd Térey Kuthy Sándor író, a KEOSZ debreceni ügyvezető igazgatója ígér anyagi támogatást (ld. 53. lev.), 100 előfizetéssel biztosítja a lap megindításához szükséges összeget (ld. 61. lev.). A Válasz anyagi ügyeiben kedvező fordulat áll be, amikor N. L. a Rádió irodalmi tanácsadója lesz 1934. júliusától, havi 500 P fizetéssel, mely összeget a folyóirat fenntartására fordítja (ld. 84. jegyz.). Kezdetben N. L. csak G. P.-t akarja szerkesztőnek kinevezni (ld. 41. lev.). 1933. dec. 24-én merül fel először a levelezésben Fülep Lajos neve szerkesztőtársként (ld. 51. lev.). Az 1934. jan. 18-i levélben írja le N. L. a végleges döntést, hogy hárman lesznek a szerkesztők: Fülep Lajos, Gulyás Pál és Németh László (ld. 59. lev.), de Fülepet csak 1934. febr. 2-án kérik fel (ld. 59. jegyz.). A vidéki és a kisebbségi magyar írókkal, irodalmi társaságokkal Juhász Géza tartja a kapcsolatot (ld. 65., 66. lev.). A szervezést előrelendíti Pongrácz Kálmán cikke: Nyílt levél Németh Lászlóhoz, a ,,Tanu" szerkesztőjéhez (Láthatár, 1933. dec. 1—2. I.), mely N. L.-t és Tanuját teszi felelőssé a nemzedéki folyóirat hiányáért (ld. 50. lev.). Németh úgy tervezi, hogy ha az új folyóirat megindul, akkor megszünteti a Tanút (ld. 51. lev.). Ez azonban módosul, 1934 májusában megjelenik a Válasz első száma, és a Tanút is tovább írja N. L., csak 1936-ban szünteti meg. 1934. január elején Illyés Gyula is hozzájárulását adja a nemzedéki folyóirathoz (ld. 54. lev.). Térey Kuthy Sándor 1934. jan. 21-én felkeresi N. L.-t Budapesten, és pontokba foglalják a lapalapítás adminisztratív tervét (ld. 61. lev.). G. P. pedig 1934. jan. 31-étől vendégeskedik néhány napot Némethéknél, és ekkor beszélik meg a Válasszal kapcsolatos részleteket (ld. 62. jegyz.). N. L. a Tanúban Két évfolyam közt c. cikkében hívja fel a figyelmet az új folyóiratra (ld. 55. jegyz.). A Láthatár már 1934 márciusában beharangozza a Válasz indulását (ld. 77. jegyz.), noha az első szám csak májusban jelenik meg. A Válasz elnevezés N. L.-tól származik, és egyidős a lapalapítás ötletével (ld. 51. lev.). Később azonban megváltozik Németh véleménye, és más címet akar adni a lapnak (ld. 67. lev.) A Kísérlet elnevezés annyira tetszik neki, hogy 1934 áprilisában egy cikkében ilyen néven ír az egy hónap múlva megjelenő Válaszról: „Amikorra ez a levél a Kalangyában világot lát, talán már meg is jelent új folyóiratunknak, a Kísérletnek az első száma, mely épp az ifjúság érdeklődésének ezt az átcsoportosítását akarja megkísérelni." (Németh László levele Szirmai Károlyhoz. Kalangya /Újvidék/, 1934. ápr. 284—285. I.) A lap nevének eldöntésére hosszú vita és huzavona indul. ,,A három szerkesztő két hónapon át másról sem levelezik, mint a címről" — emlékezik N. L. (Tanu-évek. Kalangya /Újvidék/, 1938. dec. 534—535. I.) Csak közvetlenül a megjelenés előtt enged Németh a Válasz név mellett kitartó debrecenieknek. A Válaszon kívül a következő cím javaslatok merültek fel a levelezésben: Európa, Vasárnap, Kísérlet, Sors és Irás, Vigyázó, Sorsunk, Dunavölgye, Petőfi, Kazinczy, Honfoglalás, Szalamjsz, Sors, Pálya, Szövetség, Szellemőr, Fókusz, ügy, Jelenés, Szín, Szó, Szolgálat, Próba, Mérleg, ítélet. Sziget, Hajó, Part, Mozgalom, Jel, Március, Novum Organum, Vitorla. A Választ nem-időszaki, tehát évi 12-nél kevesebbszer megjelenő kiadványnak tervezik, mert akkor nem kell lapengedély. Hátránya, hogy nem kap postai kedvezményt. Ennek hiánya jelentősen megterheli a lapot, mivel a három szerkesztő és a nyomda más-más városban található. Ezért G. P. először arra gondol, hogy akár formálisan is, időszakivá alakuljanak át (ld. 99. lev.). Ezt azonban elvetik, és a debreceni postaigazgatóságtól kérvényezik a kedvezményt, de a hivatal Pestre továbbítja a kérvényt. Gulyás Németh révén Kozma Miklós közbenjárását reméli (ld. 114. lev.). 1934 júliusában visszaküldik G. P.-nak a kérvényt (ld. 119. lev.). A Válaszra 1935-ben Németh Imre szerez lapengedélyt (ld. 129. jegyz.). Sokféle rovatot terveznek: folyóiratszemlét. Visszhang-, Dobogón-, Szatíra-, Európa-rovatot. A Közép-Európa-rovathoz Gál István szállítana cikksorozatot (ld. 91.