Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)
- Persze, persze. De ő nem egy nagy jelenség, csak nagy a szája és gyáva, és girbegörbe dongájával még háremre ácsingózik, a szerencsétlen... Bocsánat, törökvészi gyermekek! Ezt a csúf morfondírozást általhúzom. Tilos elolvasni! Csak gratulálni akartam a sikerült csínyhez. S ideteszek egy bökverset. Juhász G.-ék Kalevalájába írtam dedikációképpen, aztán lehúztam, mert elég drasztikus volt a vége. Igy. [Gulyás Pál] 431. [Budapest, 1944. jan. 22. (?)] Kedves Palim, most kaptam meg a kártyádat, Gigi indul németre, még összekaparom gyorsan a választ. Mi febr. 1-jén utazunk, hacsak közbe nem jön valami, Kenésére. Azért azt ajánlanám: tölts itt R.sz.-ról visszajövőben egy hetet. Ha 31-én érkezel, együtt lehetünk még egy napot. Hálóhelyet, kosztot azután is kaphatsz: Ella egyik nagynéje vigyáz itt a gyerekekre Bözsivel, ők ellátnak. Ella tegnap szörnyű riadalmat okozott. Influenza, egy óra alatt 40 fokos láz, eszméletvesztés, kézben, lábban görcsök, delírium. Azt hittem, mérgezés vagy agyvelőgyulladás, ott hal meg percek alatt a kezem közt. Mára teljesen egészséges, csak illemből fekszik. Baumgarten-mézesheteidben sokat gondoltunk rád. Ölel: Laci 432. [Rimaszombat, 1944. febr. 4.] Rimaszombat, 1944. 11. 4. Péntek este. Kedves Laci, jó, hogy azonnal írtál, mert Rádzuhant volna 1 -jére a Gulyás-invázió. Nincs komiszabb, mint settenkedő kebelbarát, amikor a partner költözködik. „Az Ideákat fel kell oldani..." Nos, ilyenkor az „Idea" olyan, mint a — vesekő. Egyébként itt ülök ragyogóan berendezett emeleti szobámban: erkély, közp.fűtés, hideg-meleg víz, kitűnő koszt... Csak a szub-sztan-ci-a komisz! Balogh Ádám barátom, az igazg. főorvos, jóságos ember, azonnal kijelentette, hogy rendbehoz, felhizlal. Előre megnyugtattam, hogy nem az ő hibája lesz, ha kissé platonizál itt most — kutyából nem lesz szalonna. Hogy vagy, Lacikám? Csak Te csinálj legalább szalonnát a Te kutyahűségedből! Okulj az esetemből! A Hídnál egy ciklust adtam le, a javát elhagyták. Ez az első pofon a „Baumg.-mézeshe-