Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

[Debrecen, 1942. nov. 16.] Kedves Laci, itt van épp Kondor Imre. Csütörtökön együtt megyünk fel. Délre Hozzátok toppanok be. Másnapig arrafelé kószálok. Este adhattok egy díványt? (Lent, a könyvtárszobádban?) Ha nem, valahol elalszom a törökvészi dombokon. Szeretettel: Pali 942. XI. 16. Hétfő. Pénteken együtt megyünk L.füredre. Ellának kézcsók! A táskánk megérkezett szerencsésen! 386. [Budapest, 1942. dec. 11.] Kedves Palim, amióta a Keletiben elváltunk, rám jár a rúd. A gyomorfájdalmaim kiújultak, néhány nap óta pedig Ella beteg... Kata betegségének a maradványai s egy influenza olyan melankóliás rohamokat vált ki nála, hogy nem ismernél rá. De én már lassan hozzászokom mindehhez; lenn vagyok Jobbal a megszokássá váló szenvedésben. Ez pótolja nálam az Isten akaratában való gyönyörködést. Ide is eljutott a híre, hogy a debreceni diákok „tüntettek" mellettem. Nem tudom, mit vívnak ki maguknak? Mi olyasformán vagyunk ezzel a katedrával, hogy egyikünk (képzeld el, én) azt mondja: mindenhogyan jó; a másikunk (Ella): mindenhogyan rossz. Se költözni nem akar, sem megbukni. Klárcsit azonban okvetlen várja, addig meggyógyul. A farmomról már kérdezni sem merem Debrecent. Ölel: Németh László 387. [Debrecen, 1942. dec. 20.] 942. XII. 20. Debrecen. K. Laci, Árkádia-Debrecen, Sziget-Debrecen tisztaságáért folytatott harcom záradékát itt küldöm másolatban. Vedd nyugodtan, a magas szellem önérzetével és nyugalmával. Gézáról a véleményünk — remélem — változatlan. Szeressük továbbra is, ott, ahol szeretni kell! S gyámo'ítsuk hajladozásában! A Harsányi-pernél Téged szemelt ki szakértőül. Ez mindeneseire megtisztelő, pikáns fordulat.