Déry Tibor: Börtönnapok hordaléka. Önéletrajzi jegyzetek, 1958 (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1989)
Előszó (Botka Ferenc)
De nem érdektelen adatokat közölnek a feljegyzések az író más műveinek a hátteréről is. Például a Felelet sokat vitatott Farkas Zénójának prototípusát mindeddig Déry külső ismeretségi körében keresték. Az önéletrajzi jegyzetek Báthory utcára vonatkozó részletei arra döbbentenek rá, hogy Farkas Zénó alakjában az író önmagát is adja. (A Felelet első kötetében olvashatjuk, hogy Farkas Zénó ugyanúgy a Báthory utcában született, s meghatározó gyermekkori élményei között ugyanazt a tűzvészt — a ház udvarában levő papírraktár égését — látjuk viszont, mint amiről a feljegyzések is említést tesznek) 27 Az önéletrajzi jegyzetek közzététele az írónak: egyéniségének, hivatástudatának a megértése szempontjából a legfontosabb. Torokszorítóan igaz, amit társadalmi és faji helyzetéről, úgynevezett gyökértelenségéről ír; ennek ismeretében viszont annál tiszteletreméltóbb, amit magyarsága és írósága érdekében tesz, választott művészi és nemzeti kötődése érdekében, még ha erről szemérmesen alig-alig szól is közvetlenül. S végül ismételten alá kell húzni a jegyzetek kimondatlan üzenetét, a szövegeknek azt a láthatatlan, csak közvetve érzékelhető övezetét, amely a börtönlét hétköznapjairól, a bizakodás és a kétségbeesés közötti hánykódásáról közvetít egy sajátos, csak felhangjaiban követhető híradást. „Milyen nehezen esik írni róla" — ti. Tihanyi Lajosról —, olvassuk a feljegyzések vége felé. Vagy a legutolsó oldalak egyikén: „Rettenetesen kínlódom e.jegyzetekkel. . ." Némi beleérzéssel megértjük az okát is. Már az írás sem tud sem örömet, sem vigaszt, de már feledést sem hozni. A szorongás, a kiszolgáltatottság és a tehetetlenség örvénye egyre erősebb sodrásával húz a mélybe. A feljegyzések rövidesen — feltehetően 1958 szeptemberében-októberében — megszakadnak, majd Déry az év vége felé újra tollat vesz a kezébe, s megalkotja — a már ismert körülmények között! — élete egyik főművét, a G A. úr X.-bent. Lehet, hogy az Önéletrajzi jegyzeteket is e nagy ívű koncepció, az igazi alkotómunka miatt tette félre. * Az Önéletrajzi jegyzeteket Déry 205x145 milliméter nagyságú,spirálgerincű, kézzel oldalszámozott iskolafüzetbe írta. E füzet all. oldallal kezdődik. Az 1-10. oldalak sorsáról nincs tudomásunk. Az életrajzi szöveg a 87. oldalVö. kötetünk 30. oldalával és a FeleletIV. fejezetének végével (Bp., 1973. 446. o. - életműkiadás).
