Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988)

Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről - Karinthy és Kosztolányi

valaki magát, az hozta ezt a rossz időt" 40 ezt kapta beszövésre: „az hozta", mire ő gondolkodás nélkül kivágta: „Az élet az hozta nekem jó, az hozta ne­kem rossz . Ez igaz is volt, mégis nagyon kellett nevetni rajta. Cecil mama ugyanis Kievben született, s így nem tudott jól magyarul. Legalább hatvan éves volt már, de csakis fiatalok közt érezte jól magát, s lehetőleg tehetséges fiatalok közt. Mindenkit felszippantott, aki már sikert ért, vagy remélni lehe­tett, hogy a jövőben lesznek sikerei. írót, festőt, szobrászt, színészt vagy po­litikust, mindegy volt. Szalonja afféle összekötő kapocs volt a jómódú Lipót­város meg a bohémvilág között, ő maga radikális, forradalmi elveket vallott, s az írók, festők egymásközt tréfásan a forradalom nagyanyjának nevezték, de volt ő neokatolikus is, ha éppen úgy fordult. Kaffka Margit írt kulcsregényt róla, s a nála összegyűlt emberekről, Állomások címen. * Más feladat volt az, amikor mennél több híres vagy hírhedt nevet sorol­tunk fel egy-egy kezdőbetűvel. Ebben a játékban Molnár Ferenc győzött le mindenkit, aki olykor szintén csatlakozott ezekhez a bohókás fiatalabbakhoz. ő tudta legtöbb szélhámos nevét előkotorni a feledés homályából. * Németh Andor 41 nagy sikert aratott azzal, hogy lefordította fonetiku­san Paul Verlaine Chanson d'automne című költeményét. A francia vers első szakasza így szól: Les sanglots longs Des violons De l'automne Blessent mon coeur D une langueur Monotone. Németh Andor fordítása pedig így szól: Lé-szagló lón, Déry jó lón, De lotón.

Next

/
Oldalképek
Tartalom