Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988)

Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről - A vérzőszívű Bajazzo

Egyik „barátnő" sírva panaszkodott, hogy összeveszett a férjével. — Azt mondtam neki — szipog az asszonyka —, velem maga ne társalog­jon. — Mire Géza (a férj) azt felelte: — Társalogjon magával a hóhér. Véletlenül másnap történt, hogy meghalt Bali Mihály, az akkori „nép­szerű hóhér. Erre Frici, aki egyébként legritkább esetben fanyalodott levél­írásra, még akkor se szívesen, ha ehhez anyagi érdeke fűződött, leült, s a kö­vetkező levelet írta az asszonynak: „Kedves nagyságos asszonyom, kedves tár­salkodójának elhunyta alkalmából fogadja legőszintébb részvétemet. Remé­lem, hogy a kormány tekintettel lesz kedves férje igényeire, és az újonnan ki­nevezett társalkodó is meg fog felelni.' * Kis cselédlányokkal ismerkedik a ligetben, meghintáztatja a körintán, és megnevetteti őket. Gyakori szórakozása ez, különösen fiatalabb éveiben. * Besétál valamelyik barátjával a Balatonba, jó messzire, egészen addig, amíg nyakáig ér a víz, ott azután udvarias mozdulattal hellyel kínálja meg ba­rátját: ,parancsolj, kedves barátom, ülj le, foglalj helyet. * Sokat kártyázott, amint mondta, „kis csacsi alapon". - Mi az, hogy kis csacsi alapon? — kérdezgettük. — Hát az, hogy a kis csacsi azt hiszi, hogyha nyer, tőlem pénzt kaphat. * — Olvasottságát apjától örökölte — mondta egy fiatal íróra. * „Maturandus, megbuktál? Lassan érsz, tovább járj í" 1 - ezt még iskolás­fiú korában mondta. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom