Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988)

Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről - Verpelét

Válási komédiákon volt a sor. Karinthy adta a közönyöst. Amikor Aranka azzal dicsekedett, hogy egy főhadnagy, aki előzően is már többször megjelent a láthatáron, milyen szerelmes belé, s ma is hazakísérte, Frici megkérdezte a feleségét. — Mondja, maga pausáléban vagy esetenként fizeti azt a főhadnagyot, hogy magát hazakísérje, és engem féltékennyé tegyen? Eddig Aranka vágta ki minden alkalommal az utolsó tromfot: — Elválunk! Most Frici költözött, hol a Gellért szállóba, hol a Margitszigetre, de alig volt távol egy-két óráig, a „felelős ember" nyugtalankodni kezdett, sehol sem lelte helyét, nem bírta tovább. Felvette a telefonkagylót, fölhívta a lakását. — Hogy érzi magát, nagyságos asszonyom? Jól? Jól? Talán már van vigasztalója is? — Igenis, hogy van. — Ki van ott magánál? — már üvöltött a telefonba — A Turcsi? — Az örökösen mentegetőző Turcsányi Elek Kosztolányi egyik novellájának a hőse.

17 - Azonnal küldje el. Rohant haza. Otthon maradt. Hiába várták a barátai a Gellért szállóban vagy a szigeten. Hazavitette a poggyászát, s egy óra múlva már együtt ült ismét az egész banda a Hadik kávéházban. A légkör azonban ezektől a viharoktól sem tisztult meg közöttük, már a legvadabb villámok sem segítettek. Nyáron, Siófokon, a Vitéz penzióban, ahová csaknem az egész Verpelét — röviden ez volt a neve a „társaságnak , Karinthyék Verpeléti úti lakása nyomán — áttelepült, elképesztőbbnél elképesztőbb jelenetek zajlottak. Aranka idegei tűhegyen táncoltak, egyik végletből pillanatokon belül a másikba zuhant, kitörő vidámságból hisztérikus üvöltözésbe, s egy alkalommal, amikor a szőke fiú, aki már szégyellte és terhesnek érezte a kapcsolatot az általa tisztelt és becsült író feleségével, nem akart az asszony társaságában a strandra menni — vihar előtti nyári nap volt éppen —, Aranka azt érezte, hogy minden tétje, amire az életét tette, elveszett, a „Szépfiú másodemeleti szobájának ablakából levetette magát. A kerti pázsitra zuhant. Bennünket néhány óra múltány Hévízen ért a hír: nem halt meg, de súlyos belső sérüléseket szenvedett, medencecsontját törte, s a mentők beszállították a székesfehérvári kórházba, állapota életveszélyes. Hat hétig élet és halál között volt, s férje ezalatt a hat hét alatt nem mozdult az ágya mellől.

18