Varga-Móricz Ida: Heten voltunk (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1984)

26 Beck Ö. Fülöp - (Pápa, 1873. jún. 23. - 1945. jan. 31. Bp.) szobrász és éremművész - párizsi tanulmányai után - 1895-től itthon élt és alkotott, a modern magyar szobrászat egyik úttörője. 27 Vedres Márk - (Ungvár, 1870. szept. 13. - 1961. aug. 12. Bp.) szobrász 1923 és 1934 között Firenzében alkotott, végleg 1934-ben költözött haza. Firenzében kubista műveket alkotott, később visszatért a klasszikus tradícióhoz. 28 Révész Ilus - (Nagybajom, 1892-1981. New York), a mozdulatművészetet Isadora Duncan módszere alapján itthon meghonosító Dienes Valéria legelső tanítványainak egyike. Később Dienes Barna felesége lett. 29 Kőrösfői-Kriesch Aladár - (Buda, 1863. okt. 29. - 1920. jún. 16. Bp.) festő és iparművész, a magyar szecesszió jellegzetes képviselője. 1901-ben telepedett le Gödöllőn és ott művésztelepet alapított. 30 Görög tánciskola - Bertalan Vera a tánciskolát Isadora Duncan módszere alapján vezette, melynek mintája a görög művészet volt. (lásd 28. jegyzet!) 31 Szterszky Melitta - (1892. febr. 16. - 1980. márc. 16. NSZK) tanítványa volt Sevcik és Flesch Joachim hegedűművészeknek, valamint Kodály Zoltánnak. Művészi tevékenységét Nyugat-Európában fejtette ki. 32 Ferenczy-család F. Károly: (Bécs, 1862. febr. 8. - 1917. márc. 18. Bp.) a XX. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakja. F. Béni: (Szentendre, 1890. jún. 18. - 1967. jún. 2. Bp.) szobrász és grafikus művész. Noémi testvére portréját 1917-ben készítette el. F. Noémi: (Szentendre, 1890. jún. 18. - 1957. dec. 20. Bp.) a modern magyar gobelinművészet megteremtője; első munkáit 1916-ban mutatta be Budapesten. 33 az új művészeti irány legjobbjai Nemes Lampérth József (Bp. 1891. szept. 13. - 1924. máj.) az első világháború évei alatt a MA c. folyóirat körében szerepelt festményeivel. Kmetty János (Miskolc, 1889. dec. 23. - 1975. nov. 16. Bp.) festőművész, az első világháború éveiben szintén az aktivistákhoz tartozott. Pátzay Pál (Kapuvár, 1896. szept. 17. - 1979. szept. 14. Bp.) 1916-tól szerepelt szobraival a kiállításokon, melyeket az expresszionizmus szellemében alkotott. Uitz Béla (Mehala, 1887. márc. 8. - 1972. jan. 26. Bp.) az első világháború éveiben az aktivista MA c. folyóirat társszerkesztőjeként propagálta a modern művészetet festményeivel, rajzaival és írásaival. Kernstok Károly (Bp. 1873. dec. 23. - 1940. jún. 9. Bp.) 1907-től a századelő avantgarde irányait a magyar képzőművészetben meghonosító 'Nyolcak" művészcsoport vezető egyénisége volt. Pór Bertalan (Bátaszék, 1880. nov. 4. - 1964. aug. 29. Bp.) 1903-tól szerepelt festményeivel a hazai kiállításokon és alapító tagja lett a "Nyolcak" csoportjának. Rippl-Rónai József (Kaposvár, 1861. máj. 23. - 1927. nov. 23. Kaposvár) 1915-től az Ernst Múzeumben rendezte kiállításait. Több íróról, köztük M. Zsigmondról is készített pasztell-portrét. 34 Lenhossék Mihály - (Bp. 1863. aug. 28. - 1937. jan. 26. Bp.) anatómus, antropológus, egyetemi tanár. 35 új arcok jelentek meg - ezek az antimilitarista és forradalmár fiatalok voltak: Révai József (Bp. 1898. okt. 12. - 1959. aug. 4. Bp.) az első világháború évei alatt