Varga-Móricz Ida: Heten voltunk (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1984)

a Galilei-körben és a forradalmi szocialisták mozgalmában vett részt. íróként a Tett és a MA aktivista alkotói körében tevékenykedett. Sinkó Ervin (Apatin, 1898. okt. 5. - 1967. márc. 26. Zágráb) író, Szabadkáról vonult be katonának 1916-ban. A frontról 1918-ban került vissza Budapestre, ahol bekapcsolódott a forradalmi mozgalomba; tagja lett a Budapesti Munkástanácsnak, erről a történelmi korszakról szól Optimisták című regénye. 36 Ő tartotta a gyászbeszédet - M. Zsigmond beszédét a Pesti Hírlap közölte 1919. jan. 30-án. Újra közölve M. Zsigmond 1952-ben és 1959-ben megjelentetett tanulmányköteteiben. Először újraközölve: M. Zs.: Válogatott irodalmi tanulmányok Bp., 1952. 142-144.1. 37 gnosztikus társaság - Schmitt Jenő Henrik (Znaim, 1851. nov. 5. - 1916. szept. 14.? Németország) filozófus - aki Hegel követőjeként kezdte munkásságát - saját, "újgnoszticizmusnak" nevezett gondolatrendszert dolgozott ki, melyben az "önismeretre" vagyis a "megismerésre" alapítja a szellemi fejlődés kibontakozását. Budapesti követői alapították meg a hazai "Gnosztikus Társaságot". 38 Varga Hugó János vagyok - (Terezienfeld, 1895. máj. 31. - 1935. jan. 6. Bécs) 1912—134>an tisztviselő volt Budapesten. 1914-ben vonult be katonának, az orosz fronton megsebesült és fogságba került, ahonnan 1918-ban tért haza. A háború alatt írt verseiből "Szibéria" címmel kötetet adott ki, melyről Kázmér Ernő a következőket írta: ". . .nem ír precíz vagy nehézkes verseket, de új kilátásokra nyit utat, spontán új hangulatokat állít egy új világnézet talajára, s "Himnusz"ában a társadalmi átalakulás legsokatmondóbb útjelzőinek diadalát látja, [. . .] de megmutatja tragikusságát is." (A Hét, 1918. dec. 15.) Az 1916-ban írt "Világosság. Tragédia individualisták részére" c. dráma szintén 1918-ban jelent meg Budapesten. 1920-ban a forradalmak alatti tevékenységéért letartóztatták, majd szabadlábra helyezték, de ötnaponként kellett jelentkeznie a rendőrségen. 1920 szeptemberében feleségével együtt Bécsbe emigrált. 39 Kiss József - (Mezőcsát, 1843. nov. 30. - 1921. dec. 31. Bp.) balladái tették népszerű költővé; szerkesztőként 1890-től A Hét c. irodalmi hetilap alapításával vállaltjelentős szerepet a magyar irodalmi életben. 40 Gereblyés László - (Csákberény, 1904. márc. 30. - 1968. okt. 18. Balatonfüred) költő és lapszerkesztő, a második világháború alatt a francia ellenállási mozgalom résztvevője volt. 41 Varga Ferenc - (Bp. 1906.) 1924-től Párizsban tanult festészetet és szobrászatot. 1940 és 1961 között Franciaországban élt, majd az NSZK-ba költözött. 42 Picasso, Pablo - (Malaga, 1881. szept. 25. - 1973. ápr. 8. Párizs) 1900-tól tartózkodott Párizsban, ahol fiatal művészekből álló kör alakult a vezetésével. A XX. század egyik legnagyobb festőegyénisége, részt vett szinte minden újító törekvésben. 1946-ban Vallauris-ba, a Cote d'Azur-re költözött, itt élt és alkotott haláláig. 43 Cocteau, Jean - (Maison-Lafitte, 1889. júl. 5. - 1963. okt. 11. Milly-la-Foret) A két világháború közötti francia irodalom egyik legjellegzetesebb alkotója, a modern festészeti áramlatok ösztönzője. Mint képzőművész rajzai Picasso hatásáról tanúskodnak. Rajzaiból 1957-ben Nizzában rendezett kiállítást. Varga Ferenc két Cocteau verses-kötethez készített illusztrációkat. 44 Fenyő Relia és Schöpflinne - Fenyő Miksa és Schöpflin Aladár felesége. 45 Theozófusok - a teoszófia misztikus vallásfilozófiái rendszer hívei.