Gál István szerk.: Babits Mihály – Szilasi Vilmos levelezés (Dokumentumok) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1980)

Gál István: Babits és Szilasi barátsága

Szilasi Alexander Bernát tanársegéde lett, az ő tiszteletére írta A kritika elmélete című tanulmányát az Alexander-emlékkönyvbe. Fülep Lajossal és Lukács Györggyel együtt filozófiai folyóiratot terveztek, ez végül A Szellem címmel Fülep szerkesztésében jelent meg. Itt jelent meg egy Plotinus fordítása. Lukács mellett Balázs Bélával is tartotta a kapcsolatot, a Pedagógiai Szemináriumban általa rendezett filozófiai előadásokon rendszeresen megjelent.

8 Szilasi Heidelbergben főként logikával foglalkozott és a neokantianizmus akkori legkiválóbb képviselőjével, Emil Laskkal barátkozott össze. Gundolffal is megismerkedett itt, de a George-körrel nem került közelebbi kapcsolatba. Babits Budapestre költözésével létrejött Szilasival a személyes ismeretség, s ez Babits életének egyik legnagyobb barátságává alakult. Szilasi a Mester utcai gimnáziumban tanított a Rökk Szilárd utcai (ma Somogyi Béla utcai) otthonába térve könnyen útba ejtette" az 1916 óta Reviczky u. 5 alatt lakó barátját. Babits gyakran volt vendége a Szilasi családnak. Szilasi Vilmos visszaemlékezésében megírja, hogy a háborús fejlemények költő-barátja idegzetét erősen próbára tették és ilyenkor gyakran kért tőle találkozót. Szilasi Lili kérdésemre elmondta, hogy az akkori Babits-levelezést anyósa 19-ben, amikor külföldre távoztak, megsemmisítette. Az életerős, társasági ember Szilasi a magába zárkózó és keserű Babitsot igyekezett magányából kiragadni. Rokonlányok és barátnők társaságában a Margitszigetre ki-kirándultak a Dienes családdal, Szabó Ervinnel és Jászi Oszkárral az akkor még nagy vállalkozásnak számító úttalan Dobogókőre kapaszkodtak föl, sőt egyszer Szilasival a Balatonra is lementek négy napra ahol vidám fürdéssel és csónakázással telt az idő. Egyik házassági tanúja is Babits volt, amikor Szilasi egy nagykapitalista családból származó tanítványát feleségül vette. Szilasi Lili germanisztikával foglalkozott, és nőhallgatóktól akkor még ritka bölcsészdoktori disszertációjában a szepességi német nyelvű iskoladrámái dolgozta föl. Szilasi a forradalmak alatt az Eötvös-kollégium filozófia professzora lett. 1919 őszén úgy látta, hogy származása és baloldali magatartása miatt itthoni elhelyezkedése kilátástalanná válik. Freiburgba költözött, ahová Husserl meghívta az újonnan alapított Filozófiai Intézetbe. Szilasiné unokatestvére, Déry Tibor erre így emlékszik vissza: „Husserl, a freiburgi bölcsészeti tanszék európai hírű fenomenológusa habilitálni akarta volna az egyetemen, de Hermann s Még a Vasárnapi Kör létrejötte előtt létezett a szellemtudományok fiatal képviselőinek egy társas centruma. Ennek vezetője Zalai Béla volt. Babits, Juhász és Kosztolányi diákkori filozófusbarátja. Tagjai között a következőket tartják számon: Dienes Pál, Fogarasi Béla, Király György, Lukács György, Mannheim Károly, Szilasi Vilmos és Varjas Sándor. L. Beöthy Ottó: Zalai Béla emlékezete. Világosság 1975. 83.1. Häuser Arnold szóbeli közlése szerint a Vasárnapi Körnek Balázs Béla, Fülep Lajos, Lukács György és Lesznai Anna mellett rajta kívül fiatalabb tagjai voltak: Antal Frigyes, Fogarasi Béla, Mannheim Károly, Szilasi Vilmos ésTolnay Károly. L.Lee, Congdon: Jorunal of European Studies. 1977. 7.1.