Gál István szerk.: Babits Mihály – Szilasi Vilmos levelezés (Dokumentumok) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1980)

Gál István: Babits és Szilasi barátsága

nagybátyám az anyag nevében ellenállt: egy fillért sem ad vejének, közölte Husserllel egy hosszú beszélgetés során, filozofálásból nem lehet megélni, Szilasi tanuljon vegytant, s akkor alkalmazni fogja vállalatában, a Nasici tanningyárnál."

9 Freiburgban Szilasi elvégezte a vegytant, közben kis drogériaüzemet nyitott, fogpasztát és pudert gyártott, míg felesége az irodai munkát végezte. Mint vegyészmérnök új gépi berendezést konstruált a fa kilúgozására, bebizonyítva, hogy a drága tölgyfa helyett a bükkfából is ki lehet vonni a tannint. Ezzel a tönkremenetel előtt álló céget talpraállította és a csőd szélére került apósának vagyonát megmentette. 1922-ben Freiburg in Breisgau után Feldafingba, a starenbergi tó partjára, München közelébe költöztek. A Nasici favállalat kitermelése és favegyészeti üzeme Jugoszlávia erdeire volt alapítva. Gyurgyenovác Susinec mellett a vállalat központjában időről időre meg kellett jelennie Szilasinak,hogy ellenőrizze a vállalat működését. Ezen a jugoszláviai fatelepen hónapokat, többször negyedéveket, sőt egy alkalommal egy egész esztendőt volt kénytelen eltölteni. Vegyipari tevékenységével a vállalatot annyira follendítette, hogy a részesedésből 1933-ban Svájc egyik legszebb pontján az olasz határtól 20 percnyire, az Ascona szomszédságában fekvő Brissagoban nagyobb méretű villát vásároltak.

10 Délszaki fákkal és virágokkal tele kertjüket, értékes könyvekkel és festményekkel zsúfolt villájukat egészében vagy részleteiben olyan író - és művészvendégeik és barátaik örökítették meg mint Babits, Bernáth Aurél, Déry Tibor, Cs. Szabó László.

11 De járt náluk Füst Milán, Illyés Gyula és Lukács György is. Jugoszláviai munkahelyérQl bejárta a Balkán országait. A telet olyan nyugati nagypolgári üdülőhelyeken töltötték, mint Agrigento, Árosa, Cortina, Engadin, Garmisch, Interlaken, Salzkammergut, Wolfgang stb. Babitsékat is szívesen látták volna útitársaiknak, igyekeztek rábeszélni őket közös dalmáciai, franciaországi, itáliai körútra. Ezekre azonban, főként Babits tartós betegeskedése miatt nem került sor. Jugoszlávia német megszállása megakadályozta a horvátországi fakitermelő további működését, a háború utáni évekig spórolt pénzükből kellett élniük, utána pedig az új Jugoszláv Köztársaság államosította a külföldi cégeket. Szilasi a háború évei alatt egy Svájcban alakuló magyar emigráns antifasiszta mozgalom, a Svájci Magyar Nemzeti Függetlenségi Front bizottságának tagja lett, s annak munkájában ak9 Déry Tibor -.ítélet nincs. 1969.488.1. ^ Szilasi Lili levele hozzám. 1972. március 4. A Szilasi otthon, a Villa Leoncavallo intellektuális légköréről a házigazda Babitshoz és Heideggerhez fűződő barátságáról Cs. Szabó László: Hunok Nyugaton. München, 1968. 25-50. 1.; és levele hozzám.