Kabdebó Lóránt szerk.: Érlelő diákévek. Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915–1920–as évekről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1979)

JEGYZETEK

nem. folytatta, a hozzá írt Szabó Lőrinc-levelek nagy része elveszett, de az MTA kézirattárában megtalálható Kardos Pál leveleinek sora, a leveleket ezekben az években szorgalmasan küldte a költőnek: forrásértékű írások mind a költő fejlődéstörténetének követésére, mind pedig a barátai debreceni ténykedésére vonatkozólag. Szabó Lőrinc lakásai: Budapesten 1918 ősze és 1920 nyara között a következő helyeken lakott: a Tücsökzene szerint először a Mozdonyfűtők Otthonában szállt meg (CCXXVII.),a költő emlékezését erről 1. még: Húsz év Budapesten (Napló, levelek, cikkek. 1974.) ; Steinert Ágota idéz egy katonai igazolványt, amely szerint november 21-én „állandó tartózkodásra" Pestre jelentkezett, mind ezen, mind a december 4-én kelt katonai leszerelési igazolványán VII. Damjanich u. 7. szerepel; a február 5-én Révész Ágnesnek írott levelében már a Gráfék lakásáról lelkendezik, Gráf Ferenc bornagykereskedőnél azután a forradalmak idején lakott, mindaddig, amíg ők vissza nem tértek Bécsből, ez a lakása, VI. Podmaniczky u. 31. III. 16. sz. alatt volt; 1919. október 14-én Juhász Gézának az V. Visegrádi u. 39. III. 25. sz. (Waiszbeckerék) adja meg, ez a Kisnapló idejének panaszos albérlete; a Kisnapló február 16-i bejegyzése szerint ekkor költözött el tarthatatlan albérletéből egy lichthofra néző lyukba, a február 22-én Babitshoz írt levele, majd pedig az 1920. május 29-i, Lázár Júliának írott levele szerint ez V. Visegrádi u. 48. fsz. 1. sz. (Frau Kohler); az MTA kézirattárában lévő emlékezés szerint (Ms. 4699/134.) Babits 1920. júl. 2-án hívta meg magához, ekkortól állandó bejelentővel lakott Babits lakásában, VIII. Reviczky u. 7. III. 15. sz. SZABÓ LŐRINC LEVELEI SZÜLEIHEZ. (A Szabó-család tulajdonában) Hír a bolgár fegyverszünetről: Ennek következménye, a balkáni front öszszeomlása indította el a Monarchia katonai összeomlását. Mondta valahol Ady: A Gare de l'Est-en című vers idézete pontosan: „Óh, az élet nem nagy vigalom Sehol." MATTYASOVSZKY ERZSÉBET: EMLÉKEIM SZABÓ LŐRINCRŐL. A már régóta külföldön élt, pár éve elhunyt valahai egyetemi társ emlékezését rövidítve közöljük. Az emlékezésben szereplő verseket és az emlékezés részleteit Éder Zoltán tette közzé itthon a Kortárs 1967. 10. számában. A versek és fordítások kéziratáról készült xerox-másolatot Mattyasovszky Erzsébet Éder Zoltánnak küldte el, aki lehetővé tette, hogy szövegünket ezekkel egybevetve közölhessük. A cikkbe iktattuk még a Gregh fordítást, amelyet az emlékező nem közölt, de Éder Zoltán rendelkezésünkre bocsájtott. Orom utcában: 1921. április 11-én Lázár Júliának írja Szabó Lőrinc: „nem tudom megírni M. Erzsike címét. Azazhogy igen! Ő ugyanott lakik, ahol 2 évvel ezelőtt: Orom u. 20., a Gellérthegyen." (L. : Napló, levelek, cikkek) Bátyuska: Az emlékező cikkében tévesen Juhász Jenőt írt, valójában Artinger (Oltványi) Imre volt, a későbbi neves pénzügyi szakember, felszabadulás utáni miniszter. Babits egyetemi előadásai: A forma elsődlegességéről való emlékezés erős szimplifikáció. Hasonló vita volt Szabó Lőrinc és Juhász Géza között. Az élet szőnyege: a fordítás kézirata Der Teppich címmel, 1918—19-es datálással megtalálható az MTA kézirattárában is. Szövegváltozatai: a második sor végén a vessző helyett pontosvessző, a harmadik sorban „hócsillagok, kék sarlók" helyett: „hócsillagok s kék sarlók", a harmadik versszak végén a felkiáltó jel helyett kettőspont áll. A George-versekkel való megismerkedéséről később így emlékezik: „Egyoldalú barátságunk különben már régóta tartott. A Károlyi-forradalom, vagy éppen a kommün óta. Azon