Kabdebó Lóránt szerk.: Érlelő diákévek. Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915–1920–as évekről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1979)

JEGYZETEK

a nehéz tavaszon, azon a bolond nyáron hallottam először a nevét, akkor vettem meg előbb egy kötetét, aztán egyszerre még vagy hatot. Mialatt leggyötrelmesebben égett és vacogott körülöttünk egész Közép-Európa, én egy budai villában fantasztikus baráti körben, ezt az éteri költőt ol­vastam, túlvilági szépségimádatban még belőle is kihagyva a földi ele­meket." (A költő keze. Üj Idők. 1941. július 27.) Verlaine-dal: Az utóbb A hold a fák közt címen két változatban is lefordított vers dátum nélküli korai fordítás-változata. A Gregh-fordítás utolsóelőtti sorának végéről a kéziratban a vessző hiányzik. Tímár Virgil fia: a regény még a Szabó Lőrinccel val óbensőbb ismeretség előtt keletkezett, a kortársi félreértést Sipos Lajos kandidátusi értekezése tisztázza. SZABÓ LŐRINC HÁROM VERSE. A verseket a Szabó-család tulajdoná­ban lévő gépirat alapján közöljük. Stílusukban, témakörükben kapcsolód­nak a Mattyasovszky Erzsébet által megőrzött versekhez és fordítások­hoz. A Lábunk alatt című versről említést tesz Szabó Lőrinc a Kisnap­lóban, mint „elevátoros vers"-ről; e vers gépirata fölé ceruzával írta utóbb Szabó Lőrinc: „Lábunk alatt. Irta Szabó Lőrinc" és datálta 1918­ról. A másik kettő hasonló papíron, azonos írógéppel íródott, cím, dá­tum és a szerző megjelölése nélkül. A Lábunk alatt című verset közölte a Jelenkor 1964. 7. száma. Leginkább Samain stílusában írt, vagy ahhoz közelálló, korai kísérletek, zsengék. RÉVÉSZ ÁGNES EMLÉKEZÉSÉBŐL. Az emlékezés 1918—19-re vonat­kozó részeiben maradtak meg a Révész Ágneshez írt levélek, illetőleg azok részletei. Révész Ágnes levelét az MTA kézirattárában lévő kézirat alapján illesztettük az emlékezés szövegébe. Szabó Lőrinc Révész Ágnes­hez írott levelét 1. Napló, levelek, cikkek c. kötetben, ördög Róbertes cím: Utalás Meyerbeer operájára. Lanson: Gustave Lanson (1857—1934) alapvető francia irodalomtörténeti művek szerzője: Historie de la litté­rature française (1894), Manuel bibliographique de la littérature fran­çaise (4 kötet, 1909—1912). A vihar elmúlt: Utalás a Dienes Kató levelei­ben olvasható szakításra. SZABÓ LŐRINC LEVELE JUHÁSZ GÉZÁNAK. (PIM kézirattárában) Gyuszi: Juhász Géza öccse. Barnus: Dienes Barna, Juhász Géza volt osz­tálytársa, francia internálásban volt. A levél megjelent a Juhász Géza Emlékkönyvben, kiadásunkban ezt a közlést követjük. BÉKÉS ISTVÁN ÜZENETE. (MTA kézirattárában. A katalógus tévesen Révész Ágnestől származtatja.) ÜZENET SZABÓ LŐRINCNEK. (MTA kézirattárában) RÉVÉSZ ÁGNES LEVELE SZABÓ LŐRINCNEK. (A Szabó-család tulaj­donában) KŐHALMI BÉLA VISSZAEMLÉKEZÉSE. (A Petőfi Irodalmi Múzeum hangtárában. Készítette Vezér Erzsébet, 1965. április 14-én. Részlet.) Az emlékezés adatait erősíti meg 1965. május 11-i, Kabdebó Lóránthoz írott levelében: Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Intézet: Szervezéséről a Közoktatásügyi Népbiztosság 65. és 66. K. N. számú, Lukács György által aláírt rendelete intézkedik (megj. A Tanácsköztársaság Könyvtár­ügye 4. számának mellékletében). Az intézet Dienes László áltál július 14-én készített szervezeti és személyi tervének vázlata az MTA kézirat­tár Szabó Lőrinc-hagyatékában. Könyveket a központi zálogházban gyűj­töttünk: A Közkönyvtárak Gyűjtő- és Elosztó-Telepe. Az irattár később

Next

/
Oldalképek
Tartalom