Kabdebó Lóránt szerk.: Érlelő diákévek. Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915–1920–as évekről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1979)
DEBRECENI DIÁKÉVEK
RÉVÉSZ ÁGNES EMLÉKEZÉSE Nevem Beczkóy Józsefné, de talán ebben az esetben helyesebb, ha lánykori nevemet, a Révész Ágnes nevet hangsúlyozom ki, mert azt, amit el akarok mondani, azt a régi énem, a fiatal leány emlékeiből igyekezem összeszedegetni. Debreceni diák voltam, mégpedig a debreceni református fiú gimnáziumnak voltam a rendes tanulója. Az én időmben még nem volt külön leánygimnázium, s a Kollégium hajlandó volt befogadni néhány leányt is. így kerültem én kapcsolatba Szabó Lőrinccel. Nem tudom pontosan megmondani, hogy mikor ismerkedtünk meg. ö egy évvel fiatalabb volt nálam, így egy osztállyal lejjebb is járt. Azt hiszem, hogy hetedikes lehettem, amikor először szóltunk egymáshoz. Azután ő is belekapcsolódott szűkebb baráti körünkbe, s a mindennapi iskolai találkozásokon kívül a nagyerdei sétákon, a vasárnap délutáni összejöveteleken igazán sok alkalmunk nyílt arra, hogy egy életre szóló nagy barátság fejlődjék ki közöttünk. Hogy milyen volt a diák Szabó Lőrinc? Azt kell rá mondanom, hogy olyan, mint a nagyköltő Szabó Lőrinc. Telve világfáj dalommal, keserűséggel, kirobbanó haraggal. Mint egy olimpuszi isten korbácsolta az egyes embereket, a tömeget, majd átesett a másik végletbe, és sírva fakadt egy kis állat fájdalmát látva. Nagyon együttérző volt a szenvedőkkel. Aztán tudott szívből nevetni tréfákon, az élet apró kis ferdeségein. Az úgynevezett viccet nemigen ismerte. Alig emlékezem arra vissza, hogy vicceket mesélt volna el. Beszédében bizonyos mértékben szemérmes volt. Kétértelmű vagy durvább tréfát negyvenévi barátságunk ideje alatt nem hallottam tőle. Női és férfi barátaival szemben nagyon gyöngéd, szeretetteljes tudott lenni. Magasra ívelő pályáján elért sikereit szinte alázatosan fogadta. Barátait soha nem érdekből választotta ki, hanem ösztönszerűen vonzódott azokhoz, akiket barátainak nevezett. Hogy ezek