Kabdebó Lóránt szerk.: Érlelő diákévek. Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915–1920–as évekről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1979)

JEGYZETEK

Katalin és Czellár házassága megtörtént: Már Budapesten, a Tanácsköz­társaság idején házasságot kötöttek, Dienes Barnával és Révész Hússal együtt, de ezt a házasságot a bukás után nem ismerték el törvényesnek; így Debrecenben, a család jelenlétében kötöttek polgári és egyházi há­zasságot november 17-én, ezt tudatja az egyik tanú, Juhász Géza novem­ber 18-i levelében Szabó Lőrinccel: „Ami végül a Katóék dolgát illeti, az megtörtént. Végérvényesen tegnap. S én a Czellár tanúja valék." (MTA kézirattárában). Zoltán: Szabó Lőrinc bátyja. Mihály: Babits. Lantos Adolf antikvárius és könyvkiadó. Horthy-naptár: „1920. A magyar nem­zet újjászületésének emlékére (Tiszta jövedelem a nemzeti hadsereg cél­jaira szolgál)" Bp. 1919. Mehner. 158 1. Aladár: Komjáthy Aladár. Csi­náltam újra 3 sort a Purgatóriumba: Babits Dante-fordításának proble­matikus sorait költői verseny tárgyává tette a Central asztalánál. L. : Babits: Dante hat sora. Nyugat 1920. 741—743. 1., majd az Irodalmi prob­lémák, 1924. 2. kiadásának függelékében. Babits erkölcstelen antológiája: Erato. Elevátoros szonett: 1. : Lábunk alatt. Frida: mulatóhely és nyilvá­nosház a Magyar u. 34. sz. alatt. Nagypénteken d. e.: A szó olvasata egy­értelműen ez; mégis csak elírás lehet. Karácsony előtt a katolikus egy­ház ismer ugyan egy megkülönböztetett pénteket, a kántorböjt péntek­jét (advent negyedik vasárnapja előtti péntek, ekkor: december 19.), de ez — főleg a protestáns neveltetésű fiatalember számára — egyáltalán nem lehetett közkeletű fogalom. Földi Mihály. Havas kisasszony : a „Nyu­gat-Irén" néven ismert titkárnő. Halmos Izor: jelentős pénzember. Babitstól kaptam Stiftért: „Szabó Lőrincnek emlékezésül 1919. karácsonyán Babits Mihály" (A Szabó-család tulajdonában lévő könyvtárban). Har­degger úr: Gráf Ferenc barátja. Orchideengarten: Der Orchideengarten, Phantastische Blätter. A müncheni Georg Müller-cég hangulatkeltő be­vezetésekkel fantasztikus novellagyűjteményeket adott ki; leggyakoribb szerzők: H. H. Ewers, G. Meyrinck. A sorozat címe is Meyrinck Orchideen, sonderbare Geschichten című könyvéből való. Prinz Kuckuck: Julius Bierbaum regénye nemsokára Szini Gyula fordításában, Kakuk herceg címen megjelenik. Babits prózakötete: Karácsonyi Madonna. Juhász Jan­csi és Szegedi Erika: Egyetemi társai, Juhász János a felszabadulás után (épp a Szabó Lőrinc által kölcsönzött könyvek segítségével) az első orosz költői antológiát fordítja. (Győri-Juhász Jenő: Orosz költők antológiája, 1945; L.: Szabó Lőrinc 1945-ös Naplóját.) Steiner Árpád: Szabó Lőrinc ismeretségi köréhez tartozott, utóbb külföldre költözött. Horvát Henrik antológiája: Neue Ungarische Lyrik (München, 1918). Messiás: Klopstock műve. Fekete néni: Babits házvezetőnője. Bárdos Artúr, a Belvárosi Szín­ház igazgatója. Babits Nyugatban megjelent cikke: Magyar költő kilenc­száztizenkilencben. Stern Jolán: Hevesi Gyula felesége. A két Jolánt Sipos Lajos tévesen azonosította könyvében (Babits Mihály és a forradalmak kora. 1976. 99. 1.) Babits most írandó regénye: a Kártyavár folytatása (?) A 4 szép Verlaine-t: A kézirat olvasata esetleg: 14 szép Verlaine-t. Felix Hauart: A kéziratban Hornader szerepel. A Barbusse: Világosság, megjelent: A konzervatív kultúrpolitikai fórum, a Magyar Múzsa ilyen címen fogad­ja: „Egy francia bolseviki regény" (192—193. 1.), a fordításról: „A regény magyar fordítása csapnivalóan rossz." A regény iránti érdeklődésre ugyanakkor jellemző, hogy ez évben másik fordításban is megjelent Be­nedek Marcell és Holló Márton tollából, a Kultúra Regénytárában. Én is kaptam tiszteletpéldányt a Pávatollakból: „Szabó Lőrincnek öreg ba­rátja Babits Mihály" (a Szabó-család tulajdonában lévő könyvtárban). Enyvvári úr: Enyvvári Jenő Dienes László közvetlen munkatársa volt, eredetileg filozófiai író, tagja az ún. Bembe-körnek, így Varga Jenő, Fo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom