Kabdebó Lóránt szerk.: Érlelő diákévek. Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915–1920–as évekről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1979)

A FORRADALMAK ALATT ÉS UTÁN

A dolog formája ez lenne. Ellátogatnál ismeretséged révén lehetőleg minden pártállású és irányú íróhoz, aki nincs túlontúl exponálva, és vagy egy közös íven, vagy külön külön ígéretet, mondom nem kötelezvényt, vennél ki tőlük, hogy, mint előbb írtam, munkailletve dolgozótársaink lesznek és megengedik, hogy előzetes újólagos beleegyezés alapján ezt majd röpíveken és plakátokon kolportáljuk is. (Ez utóbbi esetleg későbbre is maradhat.) Az illetők névsora ez lenne: (Babitsot nem is merem gondolni) Tóth Árpád, Schöpflin Aladár, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, dr. Király György, Kosztolányi Dezső?, Horvát Henrik (úgy hiszem még fordít magyarra) és ezeken kívül még a kisebb csillagok is, esetleg Peterdi, Réti Ödön, Tersánszky, Fazekas Frey, Déry Tibor, a Nyugat kis emberei és persze a fiatalok: Sárközi, Gál, Komjáthy A., Artinger?, Te. Fontos és elengedhetetlen azonban legalább 6—7 arrivé. Szabó Dezsőre és Balázs Bélára, bár fáj az ügy, még gondolni sem lehet, de esetleg Te talán ismerhetsz olyanokat, akikre most, e levél gyors lázában nem is gondolok. Ez az ígéret volna az egész kérdés kulcsa. Ha ez megvan, minden megvan. Innen még meglesz Nagy Z., Oláh G., Juhász Géza, Kardos László (igen ügyes ember), Én s kritikusok Kardos Pál és Béber, Temesvárról Reiter, Váradról, Zsolt talán és Dutka, számítok még Juhász Gyulára és György Oszkárra, a Baudelaire-fordítóra. Ha ezek csak félben válnak is he, Pest mindent ád és mindent ment. Lelkedre kötöm nagyon ezt Lőrinc. Az égre kérlek, ne ijedj meg, nem olyan lehetetlen, próbáld meg. S ha lehet intézd el úgy, hogy én e hó 15-re választ, pontos eredményt kaphassak Tőled. De semmiesetre se feledkezzél meg írni mielőbb, mert türelmetlenségem elképzelhetetlen. Leveled mindenesetre nagyon sokat fog dönteni e nehéz kérdésben. Ha Babits még Pesten van vagy tudsz írni neki, vele is tárgyalj és kérj és könyörögj és sírjál, mert ,,hic Rodus, hic salta!" Ha tudsz a Nyugat emberein kívül írókat, kiknek nevük van és tudnak írni, ezeket különösen keresd, mert fontos, hogy a gárda, az old boy-ok ne a Nyugatéból rekrutálódjanak. Nekem semmi se jut már eszembe, mert már majd megtébolyodok az izgalomtól. írni se tudok már tovább. Gyertyánál írok, villany nincs, V2 12, majd reggel még folytatom, ölellek sokszor. * * * November 5. szerda d.e. Kedves Barátom, ma még hozzáfűzöm a tegnap mondottakhoz, hogy mindenesetre azonnal is adj valami választ kérésünkre, mert