Mácza János: A mai Európa művészete (1926) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1978)

Irodalmi és művészeti irányzatok

dig a zenitisták igyekeztek „megmutatni mindenkinek saját zenit­jét", ahol a menekvés eszközeként a szerelmen kívül ott van a gyűlölet is. „Nem akarunk becsapni benneteket. Képmutatók, őrültek, álszen­tek, köpönyegforgató politikusok, szifiliszesek vagytok, szentimen­tális kis népek vagytok . . . gyűlölünk, gyűlölünk, gyűlölünk ben­neteket ..." — kiáltanak fel a zenitisták első kiáltványukban. Gyű­lölnek, mert ma (1920-ban) minden szeretet hazugság, önámítás; a gyűlölet az egyetlen helyes megközelítési módja a ma kérdései­nek. Ugyanaz a szerelem tehát, amelyet a német aktivisták a maxi­mális aktivitásnak neveznek, a zenitistáknál a maximális passzi­vitás; s az aktivitás náluk a gyűlölet. Mert szerintük, csak a gyű­lölet képes megtisztítani Európa szennyes életét. Alekszandr Blok Szkíták című költeménye, amelyet a Zenit programadóként orosz nyelven közölt, megmutatja a zenitistáknak a helyes utat. Ahogy mi szeretünk, közületek nem szeret úgy régóta senki. Ti már nem is tudjátok, hogy lehet emésztőn, perzselőn szeretni* mondja nekik Blok, és ezt a gondolatot a maguk zenitista nyelvére így fordítják le: „Kimossuk a szátokat és a szíveteket oxigénnel, hidrogén-peroxid­dal és rádiummal, hogy mindenki jelvények nélkül, födetlen fővel, cilinder, sofőrsapka és ing nélkül jelenhessen meg a nyitott igaz­ság napja előtt..." Ez az oxigén, peroxid, rádium nem más, mint Blok „szerelme", amely „emészt" és „perzsel" is, a szerelem, amely gyűlölni is tud. De miként a szerelem, akként a gyűlölet is csupán ál-forradalmi frazeológia, mert a forradalom nem a szerelemben és ném a gyű­löletben gyökerezik, hanem azokban a társadalmi, gazdasági és politikai ellentétekben, amelyeket az aktivisták is, a zenitisták is legfeljebb a politikusok számára ismernek el, de semmiképpen sem az ideológusok, azaz a maguk számára. És a zenitizmus ugyanolyan hamar kifulladt, mint az aktivizmus. A vége azonban másmilyen. Ha rájövünk, hogy a gyűlölet (az osztályoktól független, általá­nos gyűlölet) nem képes megváltoztatni az életet, akkor vagy * Lator László fordítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom