Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Remete László: Dienes László szerepe a Korunk társadalomtudományi arculatának kialakításában

must ma már mosolyt keltő eszmefuttatásában „cáfoló" Werner Sombart művének részlete — anélkül, hogy bármilyen kritikai megjegyzést fűzött volna hozzájuk. Dienes saját cikkeinek egy része is elárulja, hogy 1926-ban ő maga sem szabadult meg egészen a húszas évek első felében nála eluralkodott idealista sallangoktól, a buddhizmusról, keleti vallásokról közreadott ismertetései jelzik ezt nyomokban. Másfelől világnézete fejlődésének új, regenerálódó szakaszát vetítik előre a Szovjetunió nagy eredményeit egyértelműen pozitív hangvétellel ismertető írásai. Valószínűleg az ő tolla alól került ki mindjárt a Korunk első számában a Lunacsarszkij könyvét méltató terjedelmes recenzió, és már az ő monogramja áll a lap nyári összevont számában Az új orosz nő című könyvismertetés alatt, amely Kollontáj művéről szól. A Szovjetuniót valósághűen bemutató, népszerűsítő saját cikkein túl Dienes másoktól is hozott már lapja első évfolyamában hasonló közleményeket, mint a Szavalókórusok Oroszországban, Kádár Imre Pszichoanalitikus nevelés Oroszországban vagy a magyar szociáldemokrata párt elmélyült műveltségű propagandistájának, Braun Somának az új orosz irodalomról megjelent, azt objektíven értékelő írása. Közvetve a témakörhöz tartozott Genthon István cikke a szovjet képzőművészet 1960-as években újra felfedezett kiválóságáról, a konstruktivista Tatlinról, valamint Isac Babel bemutatása a Korunk olvasóinak. A progresszív polgári szerzők, Czakó Ambró, Vámbéry Rusztem, Földessy Gyula, Hatvány Lajos, Komlós Aladár és hasonlók, valamint szociáldemokraták, illetve hozzájuk közelállók (Braun Soma, Németh Andor, Ormos Ede) mellett már az 1926-os kötetben feltűnik a kommunista Fábry Zoltán, Sinkó Ervin, Tamás Aladár neve számos cikkükkel. Afelől semmi kétségünk sem lehet, hogy a heterogén világnézetet tükröző írások közül a kommunistáké voltak kedvesek Dienes számára. E helyen hangsúlyosan mégis azt emeljük ki, hogy már az első évfolyamon belül mennyiségben és terjedelemben a társadalomtudományi írások foglalták le a lap túlnyomó részét. Ezek között is a szociológiai jellegűek álltak az élen. Utalunk Czakó Ambrónak az első és a második számban folytatólag közölt Kereszténység és modern élet című írására, Turnowsky Sándornak az első számban a választójogi rendszerekről szóló, Ligeti Sándornak a második számban Homocentrizmus a társadalomtudományban címen közölt, a következő füzetben Bálint Lászlónak Az indusztrializmus válsága, a negyedik számban Vámbéry Rusztem Űr és kereskedő című tanulmányaira, a felsorolást még számos példával gazdagíthatnánk. A lapnak ezt a fő vonalát erősítették a szociológia szoros határ-